Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században

neveket stb. Mindezek eredménye az alábbiakban látható. (L. XI. táblázat) XI. táblázat A zsidó lakosok tizedenkénti elhelyezkedése 1857-ben és 1870-ben Tizedszam 1857 1870 Tizedszam házszám % fő % fő % I. 10 16 65 20 52 13 II. 3 5 15 5 40 10 III. 29 48 141 43 184 48 IV. 12 20 70 21 77 20 V. 4 6 25 8 26 7 VI. 3 5 12 3 7 2 összesen: 61 100 328 100 386 100 1857-ben a lakosság 2,4%-át (332 fő) kitevő zsidó lakosság a város belterületén 61 házban lakott. 4 fő minden bizonnyal a puszták valamelyikén élt. Mint a többi lakos, úgy a zsidók is általában 1-2 szobás, kamrás parasztházakban laktak. A népszámlálás alapján elvégzett számítás szerint az együttlakó vallásfelekezetek aránya a következő volt a két időpontban. (L. XII. táblázat) XU. táblázat A vallásfelekezetek házankénti megoszlása Vallásfelekezet 1857 1870 Vallásfelekezet házszám % házszám % reform. - zsidó 25 41 24 33 r. kat. - zsidó 15 24 20 28 r. kat. - reform. - zsidó 9 15 14 19 zsidó 12 20 14 19 reform., zsidó - gör. kel. 1 1 összesen: 61 100 73 100 50. A már többször említett monograms fia, NAGY SZEDER István, nyugdíjas mérnök a kérdések megoldásában sok segítséget nyújtott, amiért itt is köszönetet mondok.; BKML Kkh. V. 244. i. Népösszeírások.