Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

1741. Julius 17. „A tiszta búzát az aratóknak résziből 10-dén, kétszer búzát 9-den, rost, tavaszi búzával edgyütt 8-dán.

56 1790. június 22. Aratórészt: tisztabúzából 15, kétszeres búzából és rozsból 14, tavasziból 13-án állapíttatott meg."

57 Szolgáltatások, alkalmi munkák Az ide tartozó különféle munkálatok díjazásának ismertetése még nagyobb nehézségekbe ütközik, mint a napszámos munka esetében, mivel e területen még szerteágazóbb a felkészültség szintje és a szogáltatás feltételrendszere. Ennek ellenére vállalkoznunk kell ezek bemutatására is. Ez annál inkább hasznos lehet, mivel sem a céhmesterek forgalmáról, meghatározott időközökből származó jövedelméről, sem a különféle használati tárgyak, cikkek elkészítésének díjazásáról nem jelent meg nagyobb időközt átfogó publikáció. Az egyes iparosok munkadíja érthetően a társadalom széles tömegeit érintette, nem szólva arról, hogy a század derekára már az iparosok, a kontárok és a szatócsok is a lakosság jelentős hányadát alkották. (L. a IL és a VII. sz. táblázat.) Az alábbi csoportosítás, amely a lehetőségekhez képest az egyes munkaféleségek szerint történt, legalábbis illusztrálni tudja a korabeli szolgáltatások árát, melyek ismeretének birtokában a valósághoz közelebb álló képet tudunk alkotni e jelentős réteg jövedelméről. A szolgáltatások és az alkalmi munkák díjának feltárásakor az iparosok és a kontárok körén túl igen fontos rétegeket és tevékenységeket is érintünk. Ennek során még a közigazgatás, a jogszolgáltatás és a lelki élet egyes területei is sorra kerülnek. Tekintettel arra, hogy itt is jelentős mennyiségű adatról van szó, ezek tömörítése még inkább indokolt. Ezektől a tábláktól nem tekinthetünk el, mivel a későbbi elemzést csak a sokszínű dokumentáció valamilyen formában történő közreadásával lehet elvégezni, illetve, ami talán még fontosabb, csak az ilyen jellegű anyaggyűjtés birtokában lehet nagyobb földrajzi egységeken belül is vizsgálni gazdasági életünk ezen mellőzött területének változásait. A táblázatszerű tömörítés nem teszi lehetővé, hogy az egyes részadatok forrásainak pontos jelzeteit megadjuk. Ezek szinte kivétel nélkül a város másodbírájának, illetve a két egyház gondnokainak számadásaiból kerültek ki.

58 56 IV. 1504. y/I. 1690—1860. Pest—Pilis—Solt vármegye gen. Congr. határozata. 57 IV. 1504. b/76. 312-313. old. 58 A visszakeresés érdemi gondot nem jelent, mivel az évszámon túl pontosabb időbeli jelölést is általában rögzíteni lehetett. A terjedelem rövidítése érdekében itt is az ötévenkénti időközöket kellett követnünk.