Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

2. A nem konvenciós bérek alakulása Napszámbérek Létszámukat, a lakosság egészéhez viszonyított arányukat tekintve a nap­számosok alkothatták a legnépesebb csoportot azok között, akik munkaere­jük eladására kényszerültek. Számukra vonatkozóan csak becslésekre tu­dunk vállalkozni, bár ezt néhány korabeli összesítés kellően megalapozza. A XVIII. század közepén a mezőgazdaság terén lelhető 443 nincstelen adózó és az 1263 törpebirtokos család munkaképes tagjainak nagy része rendszere­sen vagy alkalmanként feltétlenül arra kényszerült, hogy napszámos munkát vállaljon. 45 Idénymunkák alkalmával ezek számát még sokan növelhették a kisvagyonnal rendelkező 433 család munkaképes tagjai közül is, hogy megél­hetésüket elfogadhatóbbá tegyék. (L. a IV. és a VII. sz. táblázat.) Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Kecskeméten ezrekre volt tehető azok száma, akik a mezőgazdaságban, az egyre gyakoribb építkezéseken és a városban fellelhető különféle kisegítő munkák révén keresték meg a napi betevő falat­jaikat. A napszámot vállalók bizonyos területeken kedvezőbb helyzetben voltak, mint a cselédek. Mindenekelőtt előny volt számukra, hogy az év teljes egészé­ben nem volt lekötve. Kiszolgáltatottságuk is feltétlenül csekélyebb volt, mint a cselédeké, szolgáké. Ha mégoly szűkös keretek között is, de ki tudták használni az esetleges kereslet nyújtotta előnyöket, míg erre a cselédeknek kisebb volt az esélyük. Ezzel szemben hátrányt jelentett számukra az, hogy nem volt biztosítva a folyamatos munka, a minimális anyagi biztonság. Miként több más esetben, a napszámbérekkel kapcsolatban is azt tapasz­taljuk még a XVIII. század végén is, hogy a legtömegesebben előforduló, így egykoron a leginkább hétköznapi esetekről készítettek legkevesebb feljegy­zést, éppen mert ezek közismertek voltak. így a napszámbérekről még ezek­ben az évtizedekben is igencsak kevés adatunk maradt. Számuk viszont már van olyan nagy, hogy ezeket egyenként felesleges lenne idéznünk. Ilyen adatmennyiség esetén már lehetséges és célszerű is bizonyos csoportosítás elvégzése, és az adatok táblázatokba történő tömörítése. Az egyes mesterségek, foglalkozási ágak csoportosítása távolról sem köny­nyű feladat. Ráadásul több olyan tevékenységi terület van, melyekről igen kevés adat maradt. Ezeket célszerű volt minden válogatás nélkül együtt ismertetni. A többit a lehetőségek keretein belül rendeztük, és az évszámok­45 A munkaképes személyekre még akkor is vetettek ki adót, ha teljesen vagyontalan volt is. A cselédeket viszont nem adóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents