Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

A TARTOZÁSRÓL SZÓLÓ Év 1655 1711 (Den) S g I _ _ a tartozásról végrendelkezők száma 13 1 :0 -O a tartozásról végrendelkezők aránya (%) 20,3 1,5 részesedési arányuk az összesből (%) 52 25 a tartozásról végrendelkezők száma 6 1 a tartozásról végrendelkezők aránya (%) 25 4,2 részesedési arányuk az összesből (%) 24 25 a tartozásról végrendelkezők száma 4 — — a tartozásról végrendelkezők aránya (%) 19,4 részesedési arányuk az összesből (%) 16 bú o3 a tartozásról végrendelkezők száma 2 2 1 T3 N a tartozásról végrendelkezők aránya (%) 20 20 10 cd bű részesedési arányuk az összesből (%) 8 50 100 N Ö a tartozásról végrendelkezők száma 25 4 1 ÍZI 1/5 a tartozásról végrendelkezők aránya (%) 21 3,3 0,8 nak elterjedtségéről a kölcsönök alapján következtethetünk. Rendkívül meglepő sajátosságok olvashatók le a XV. sz. táblázatról. Az 1711 előtti végrendeletek közel fele utal arra, hogy kisebb-nagyobb összeget kölcsön adott az örökhagyó. 1711 után nem egészen minden negyedik, 1745 után pedig, amikor már tényleg tömegesen áll rendelkezésünkre testamentum, csaknem minden huszadik említi a kölcsönt. Csak ez az egyetlen adatsor is meglepően jól érzékelteti, milyen mélyreható átalakulások mehettek végbe ennek a mezővárosnak a gazdálkodásában. Jelzik ezek az adatok is, milyen szűk keretek közé szorult a hódoltság alatti tőzsérkedés, kupeckodás, a készpénz forgatása. Még feltűnőbb a visszaesés aránya, ha a nagyobb összegeket vesszük figyelembe, amelyek mögött feltételezhetően számottevő üzleti kapcsolat húzódhatott meg. 1711 előtt a végrendelkezők 15%-a tesz említést 100 forintnál nagyobb összeg kölcsönzéséről, míg a következő két szakaszban ez 3,4, illetve 2,6%-ra zsugorodott. Az az értesülés pedig, hogy 500, sőt 1000