Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

A VAGYON SZERKEZETÉNEK MEGOSZLÁSA (1711— ingatlan és réteg csak ingatlan csak állatok csak pénz csak termény állatok M G O, termény törpebirtoko 59 s számuk %-os arányuk 1 1,69 6 10,16 3 5,08 — 5 8,47 16 27,11 2 3,38 kisbirtokos 33 számuk %-os arányuk — 3 9,09 — — 4 12,12 1 3,03 1 3,03 középbirtokos számuk 16 %-os arányuk 1 6,25 — — 6 37,5 — — gazdagok 7 számuk %-os arányuk — — — — — 1 14,28 — összesen 115 számuk %-os arányuk 1 0,86 10 8,69 3 2,6 — 15 13,04 18 15,65 3 2,6 f) A készpénzről történő végrendelkezés megoszlása A XVIII. században már örvendetesen szaporodó forrásaink segítségével egyre több település és tájegység gazdálkodásáról alkothatunk megbízható képet. A paraszti árutermelés fokozatos kibontakozása, az ingó és ingatlan vagyon gyarapodása jól dokumentálható. Sajnos ezek a források, mindenekelőtt az összeírások nem engednek betekintést arra vonatkozóan, milyen készpénzzel rendelkezhettek a parasztok egyes rétegei. A rendkívül súlyos állami adóztatás, a többirányú feudális terhek lerovása után milyen összegek halmozódtak fel kezükön, folyt-e, illetve milyen mértékben történt kölcsönzés, uzsora. Kétségtelen, hogy a végrendeletek nem pótolhatják a parasztságon belüli pénzgazdálkodás alaposabb és sokoldalú vizsgálatát, azt viszont segítségükkel el lehet érni, hogy a mezővárosok ez irányú gyakorlatára felhívjuk a figyelmet, érzékeltessük, milyen nagyságrendű készpénzről lehet beszélni az egyes árutermelő paraszti csoportokon belül, jelezni lehet adata-