Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

BÁCSBORSÓD Német neve: Borschod Önálló község: 1878 A település 1815-től Buttler gróf tulajdona. 1725-től a Latinovits testvéreké lett a puszta, akik 1781-ben néhány magyar családot telepítenek ide.

163 A század fordulóján megjelennek a németek is ezen hatalmas (25 624 kh) határral rendelkező pusztán. Zömmel Vaskútról, Garáról, Katymárról és Bikityről jöttek. Az 1910-es években már a lakosság 27%-át tették ki. A lakosság száma és aránya így alakult: Év Összlakosság Ebből német 1880 1246 54 1900 1933 445 1920 2408 791 1941 1875 558 1960 2163 58 1980 1486 12 23 * * * A 19. század elején-közepén a németek telepítése vizsgált területünkön befejeződött. A betelepült németek megítélése, ami etnikai, emberi tulajdonságaikat illeti, általában reális. Gazdasági tevékenységükkel együttjáró gyarapodásuk tekintetében már többfajta véleménnyel találkozhattunk az elmúlt két évszázadban. Magát a telepítés célját, benne a németek szerepét is sokféleképpen magyarázták, magyarázzák. Az egyik megállapítás, hogy a 18. század végén kirajzó telepesek vad vagy elvadult tájra, barbár vagy félbarbár népek közé magasabb kultúrát hozván, missziós feladatot is teljesítettek. A másik, hogy nem civilizátorok, nem a kultúra terjesztői, egy magasabb erkölcsi elv képviselői voltak, hanem a germanizáció előőrsei, eszközei egy agresszív hatalomnak. Mindkét vélemény, szerintünk, szélsőséges. 163 Paul Flach: I. m. 178. oldal.