Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

1. Csatalja: Megállapította, hogy kb. 70 csataljai családnév 60—100 éven belül Észak-Bácskában mindenütt, így Katymáron is előfordul. Ilyenek: Halbländer, Róth, Elmer. 2. Tolna és Baranya megye: A bajai vásárok nagy szerepet játszottak a környező lakosság kölcsönös megismerésében, a gazdaságilag előnyös vándorlások előmozdításában. Ennek révén érkeztek a Till, Kungl, Petsch, Rauh családok. 3. Hajós, Nemesnádudvar, Császártöltés: Az első német telepes-községekből nagy volt a kirajzás a 19. század elején. A fenti községek és Katymár családneveinek összehasonlításakor csaknem 100 hasonló névre akadt. Pl. Berger, Merkler, Rettig, Schopper, Tobler. 4. Soroksár: 1782-ben nagy számban Csávolyra települtek a soroksáriak. Egy része Bikityre, Katymárra ment tovább különböző okok (elsősorban hely- és földhiány) miatt. Ezeken túl az 1786-ban betelepítettek innen és Kerepesről jöttek. Soroksári eredetűek a Fáth, Kaiser, Biber, Weber, Schuller, Wittmann, Wolf családok. A németség gyarapodását, túlsúlyra jutását az alábbi adatok bizonyítják. Év Összlakosság Ebből német 1880 4372 .2228 1900 4645 2562 1920 4168 2377 1941 4992 2470 1960 4011 232 1980 2858 128 131 * * * II. József megyénkbeli telepítéseinek mérete — mint láthattuk — elenyésző volt. A telepítési feltételek tekintetében azonban igen szigorúak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Csávolyon, Madarason az új jövevények az egyházi, Almáson az állami vezetők diszkriminációjával kerültek szembe, akkor megállapíthatjuk, hogy nem voltak könnyű helyzetben. A földesurak, még a Kamara is, kihasználták telepeseik kiszolgáltatott helyzetét. Vigasz, amenynyiben ez egyáltalán az lehetett, hogy Mária Terézia gyakorlatával ellentétben II. József nem ideiglenes használatra, haszonélvezetre, hanem tulajdonba adta a földet a telepeseknek. Az 1786 júniusáig Bács megyébe beérkezett 2773 család, de a később