Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században
Josephus Latinovics Petrus Latinovics Mattheus Rudics + Körmendi György + Harcsa Pál és + Georg Nikii esküitek és az egész Község Horváth Ignácz Helységh Nótáriusa. A szerződés igen szigorú, sőt jogtalan feltételeket tartalmaz. így: — kilenced helyett hetedet köt ki, azt is pénzben, s miután telkenként kell azt fizetni, nem a termés alapján, mindenképpen az uraságnak előnyös, s az Urbárium kijátszását jelentette, — az újonnan települők csak 2 évig voltak mentesek a földesúri tartozáNem csoda, hogy „e községet terhelő nehéz úrbéri jog gyakorlata a tótok egy nagy részét kivándorlásra késztette. Azonban az ezen oknál fogva kivándorlottak számát csakhamar Magyar, és német ajkú nép egészítette ki." 143 „Madaras lélekszáma 1792-ben 2169. Ebből 1308 a német, akik nem tudnak magyarul. A svábok Nádudvarról és Hajósról jöttek. A szlávok 228-an vannak, Nyitra és Pest megyéből származnak. A plébános a magyarosítás híve. Véleménye szerint havonta elég egy prédikáció svábul és egy szlávul." 144 Az új plébános, Korsós József 1803-ban még ezt is sokallja. Arra hivatkozott, hogy erre külön engedélyt kell kapnia Kalocsától. Miller János, Hofgesang Vilmos, Scherer Sebestyén és Miller József gótbetűs levelet írtak ügyük érdekében az érseknek. Arra hivatkoztak, hogy összesen 225 német van a faluban. A kérelem sorsáról nem tudunk. Azt azonban megállapíthatjuk a levél alapján, hogy 10 év alatt közel 1000 fővel csökkent a németek vagy a németnek tartottak száma a községben. Ehhez az egyház által alkalmazott diszkrimináció bizonyára nagyban hozzájárult. 1828-ban a vagyoni megoszlás így festett: telkes jobbágy 373 házas zsellér 118 hazátlan zsellér 9 145 1864-ben a község elöljárói a következőket írják Pesty Frigyesnek: „A három nemű nemzetségnek a nagyobb számú Magyarok által vérrokonságban keveredvén ez által valamennyien megmagyarosítattak, sőt a nép se emleget eredetével járó nyelv gyakorlati szokásokat többé." 146 142 Uo. 38—39. oldal. 143 Uo. 42. oldal. 144 Uo. 43. oldal. 145 OL Conscriptio Regnicolaris 1828. 146 Kőhegyi—Sólymos: I. m. 52. oldal. sok alól.
