Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

1890 1920 Magyar Német Délszláv Egyéb 1821 21% 5114 61% 1506 18% 2 982 26% 7 030 61% 1 484 13% 21 Összesen 8441 11517 137 A németek számának és arányának további alakulását táblázatunk mutatja be: Év Összlakosság Ebből német 1880 8 000 4660 1900 9 291 4673 1920 11 517 7030 1941 13 310 6870 1960 9 739 312 1980 8 562 164 1313 MADARAS Német neve: Matrasch Újratelepítés éve: 1787. A 18. század előtt többször is elnéptelenedett település 1712. augusztus l-jén, nádori adománnyal Osztroziczky János és fia, Imre megyei főjegyző birtokába került lakatlan pusztaként. 1740-es években a család zálogba adta Latinovits Péter Bács megyei alispánnak. Mivel az Osztroziczky család viszszaváltani már nem volt képes, Latinovits és neje megvásárolták Madarast.

138 1780. május 5-én kelt végrendeletében a földesúr megtiltotta a birtok felosztását a 4 örökös között. Ennek köszönheti Madaras újratelepülését. A 4 Latinovits testvér, saját érdekükben, a benépesítésre koncentrált. Már 1787-ben szerződést kötöttek Szalay Istvánnal, aki kötelezte magát, hogy Madaras pusztán a telepeseknek kiosztja a telkeket és a munkát még ez évben befejezi.

139 A telepítés gyorsan folyt. Júliusban már újonnan betelepített falunak nevezik az okmányok Madarast.

140 137 Bácsalmás, 114. oldal. 138 Kőhegyi Mihály—Solymosné Göldner Márta: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig (1810). Baja, 1975. A bajai Türr István Múzeum kiadványa. 22., 33. old. 139 Uo. 35. oldal. 140 Uo. 36. oldal.