Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

németeknek el kell menniök, s még komolyan gúnyolódik is hozzá. A község alapításakor a papnak egy Sessio földet juttattunk, mellette minden lakó egy nagy mérő búzát, egy fél mérő zabot, és minden házaspár 10 Groschent. Most már a községnek 8 boglya szénát is kell adnia. így lassan a pap minden táplálékot a faluból magának juttat. 6.) Bíróságot ül, bünteti az elesetteket, bírót, esküdtet játszik, keresztülhajt mindenfélét, különösképpen a németek elleni gyűlöletét, és figyelmen kívül hagyja a legirgalmasabb parancsokat is. Mi hűséges alattvalói esedezünk Császári és Királyi Fenségedhez jóakaratáért, védelméért, segítségért, könyörületért, hogy szenvedésünk megszűnjön és ettől a lélektelen lelkésztől megszabaduljunk, s ehhez fenséged apai szívedet add! Mi halandó császári és királyi alattvalóid Jakob Steiner Georg Feldinger Johann Bauer az egész falunevében Thavoly Bács megyében, 20. május 1788."

118 A császár a levelet megküldte a vármegyének azzal, hogy 2 héten belül vizsgálják ki. A vármegye a bajai főszolgabírót bízta meg azzal, hogy az érsekség egy megbízottjával közösen nézzen utána a panasznak. Sajnos, a vizsgálat eredménye nem ismeretes, de azt tudjuk, hogy Bosnyák 1810-ig Csávoly lelkésze maradt. Igaz, német káplánt állítottak be mellé.

119 A lakosság száma tovább nőtt. Egyrészt úgy is, hogy újabb rokonok, ismerősök érkeztek Soroksárról. Igaz, sokuknak föld már nem jutott, így azok Bikityre, Katymárra mentek tovább. 1810-ben már 1691-en lakják a községet. A németek gazdaságilag egyre erősödtek, térhódításuk nyilvánvalóvá vált. Ezt az alábbi táblázat is tükrözi. 118 Jakob Pfeil: Der barmherzige Kaiser und wir. In: Volkskalender der Deutschen aus Ungarn. München, 1978. 92—93. oldal. 119 Csávoly 1780—1980. 123. oldal.