Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

tónak.

97 1 799-ben 1888, 1803-ban 1971 fő a lakosság száma. A németek további bevándorlásával és ezzel párhuzamosan a bunyevácok és szerbek egy részének Zomborba és Bajára költözésével 1820-ra már 50—50% a lakossági arány. Fényes Elek is német—dalmát faluként említi Garat.

98 1828-ban már 3094-en lakják, s vagyoni megoszlásuk a következő: telkes jobbágy 337 házas zsellér 87 hazátlan zsellér l

99 A telkes jobbágyok többsége ekkor már német volt. A jobbágyterhekről adataink nincsenek, de joggal feltételezhetjük, hogy azok hasonlóak lehettek az ugyancsak Grassalkovich-birtokon levő vaskúti jobbágyokéval. Ebben a községben is végbement — talán valamivel gyorsabban — az a folyamat, ami Vaskút, de majd látni fogjuk Csávoly és Katymár esetében is, nevezetesen: a pásztorkodó és szabadabb élethez szokott szerbek, bunyevácok birtokaikat elvesztették a földesúr támogatta szorgalmas német földművelőkkel szemben. A németek származását tekintve elsősorban Csatalja kerülhet számításba. Erre a következő családnevek is utalnak: Elmer, Bischof, Frank, Eberhardt. Hajósi eredetre utalnak a Geiger, Ginder, Kling, Rettig nevek. Soroksári (Csávolyon keresztül) eredetű nevek: Schuller, Mayer. Lotharingiai eredetre vallanak a Schweitzer, Gatti, francia viszont a Depre és a Koós név. Biztosan jöttek még Vaskútról, Katymárról, a délebbre fekvő Gakováról, Stanisicsről is. A lakosság száma a továbbiakban így alakult: Év Összlakosság Ebből német 1880 4051 2668 1900 3898 2575 1920 3628 2506 1941 4473 2709 1960 4075 586 1980 3219 323 439 97 Zorn Antal: Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig. In: BácsKiskun megye múltjából. Kecskemét, 1983. 125. oldal. 98 Fényes Elek: I. m. II. kötet, 37. oldal. 99 OL Conscriptio Regnicolaris 1828.