Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

nevéből már 163 (4196) a nem német nevű egyén. A 20. században már tiszta magyar faluként szerepel, igen sok német nevű lakossal. Az elmagyarosodás oka egyrészt a tudatos elmagyarosítási szándéka egyháznak, földesúrnak egyaránt, másrészt nyilván a német községektől való nagyobb távolsága lehetett. A lakosság száma a következőképpen alakult: Év Összlakosság Ebből német 1880 4025 ? 1900 6648 195 1920 8180 15 1941 8936 397 1960 8244 Nincs adat 1980 7610 Nincs adat Alapítás éve: 1752 Német neve: Waschkut VASKÚT Vaskúton a török kiűzése után szerbek telepedtek meg, akik a németek betelepítéséig uralták a határt. 1728-ban 57 szerb és bunyevác lakja a Bajához tartozó pusztát.

83 1742—56 között évente 1-2 német iparos jelenlétét igazolják a források.

84 1742-ben Baján kereszteltek egy vaskúti illetőségű kislányt. 1743-ban Schulz Anna 72 éves vaskúti asszony halálát jegyzik be. 1746—57 között minden évben német házasságokat is regisztráltak az anyakönyvek. 1750-ben Grassalkoviché lett Vaskút, aki a birtok fellendítése érdekében 1752-ben önálló községgé nyilvánítja. Majd pandúrjaival a kamarai birtokokról saját birtokára telepít németeket az intenzív földművelésre való áttérés céljából. Az első 9 német család 1758—59-ben érkezett.

85 1760. április 3-án kiadott telepítési szerződése

86 után szaporodott a németek száma. A szerződés eredeti szövege így szól: „Kelt Gedellei városunkban 3. ápr. 1760. Mi alább is írt gróf gyarakai Grassalkovich Antal, Fölséges Koronás Királynő Asszonyunk valóságos belső titkos tanácsosa, Fölséges Magyar Udvari 83 Anton Reppmann: Vaskút. Pannónia Verlag, Freilassing 1971. 5. oldal. 84 Uo. 6. oldal. 85 Uo. 86 Valójában nem is szerződésről, hanem tudtul-adásról (németül: Kundmachung) van szó.