Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

Nem tartott sokáig, s a régi és az új telepesek már össze is akaszkodtak. 1773. július 11-én nagy veszekedés tört ki a magyarok és a németek közt a nagy vendégfogadóban, mert a „múlt vasárnap is egy magyar legény a németek közt táncolt."

79 Az evangélikusok 1784-ben újból hozzáfogtak egy kis templom építéséhez. A reformátusok viszont először iskolát építettek 1787-ben, majd 1795 elejéig elkészült a ma is álló templomuk. Zavart okozott ezidőben a reformátusok körében egy Hederich nevü németországi prédikátor, aki Vadkertre szeretett volna jönni. A halasi anyaegyház azonban azt írja a vadkertieknek, hogy „a német vadkertiek is oly magyarosok, hogy teljes reménység lehet őket magyar eklézsiává változtatni!" — ezért Hederich, aki sem diákul (latinul), sem magyarul nem tud, ezért nem jöhet. (A magyarosítási törekvés első jelét itt tapasztaljuk, s ez később teljes sikerrel is járt, miként a későbbi adatokból is láthatjuk.) 1787-ben Vadkert már község, ahol 252 házban 342 család 1798 fővel lakik. Ebből paraszt: 70 zsellér: 303 egyéb: 74

80 1828-ban úgy alakult a vagyoni helyzet: telkes jobbágy: 118 házas zsellér: 348 hazátlan zsellér: 58

81 A két táblázat a vagyoni helyzet romlását mutatja. Oka nyilván a népesség számának felfutása. 1810-ben már 3054 fő lakik itt. 1851-ben Fényes Elek szerint a 3500 lakos közül 1/3 római katolikus magyar 1/3 evangélikus német és tót (szlovák) 1/3 református német és magyar.

82 Vadkert az első olyan település megyénkben, amely rövid 150-200 év alatt nemzetiségi jellegét teljesen elveszítette. Az 1787. évi első népszámlálás idején a 260 háztulajdonos közül csupán 91 (35%), az 1804. évi úrbéri összeírás 399 79 Uo. 32. oldal. 80 Az első magyarországi népszámlálás, 123. oldal. 81 Nagy-Pál István: I. m. 67. oldal. 82 Fényes Elek: I. m. IV. kötet, 251. oldal.