Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

nyilvántartva. Ugyanakkor a községet egészben, vagy egyes családok, azok birtokai eladás, csere vagy ajándék útján más szervezetnek át nem engedhetők. Egész életükben nem jobbágyok, hanem szabad uralkodói alattvalók lesznek. Településük helyét szabadon elhagyhatják, s a birodalom egy másik helységébe mehetnek. Negyedszer: aki szőlőt akar telepíteni nemcsak megfelelő területet kap ellenszolgáltatás nélkül, hanem hat évre mentes lesz minden uradalmi és egyéb szolgáltatás alól. Ötödször: a betelepülők szükséges házhelyet, annyi szántót, rétet kapnak, amennyit megművelni, ellátni és karbantartani képesek. Ezeken felül minden községben kijelölünk egy külön darab földet, amely az igás és tejelő állatok legeltetésére kényelmesen elegendő lesz. Hatodszor: a házépítéshez, a gazdasági épülethez, a gazdálkodáshoz és a háztartáshoz szükséges fa a kincstári uradalomból mindenkinek ingyen és bérmentve ki lesz utalva. Hetedszer :a 3 szabad év után egy egész parasztbirtok állandó adót fizet, mégpedig évente 6 rajnai forintot, egy fél birtok 3 rajnai forintot a császári és királyi kincstár részére. Különben mindenféle robottól mentesek lesznek, ellenben a termés és állatfajtákból a kilencedet az uradalomnak, a tizedik részt a papságnak kell juttatni. Nyolcadszor : a császári és királyi fenség a szabad borkiméréshez hozzájárul minden évben október elsejétől március végéig. Kilencedszer: és végül a betelepülni akaró német családok, ha a nyári vagy téli vetésekhez, az élelmezéshez szükséges gabonát készpénzért megvenni nem tudják, úgy azt a császári és királyi uraság megelőlegezi, amit készpénzben majd kifizetnek vagy termésből visszaszolgáltatnak."

60 Mária Terézia 1763. február 25-én újabb pátenst bocsát ki. Magyarországba és Erdélybe most már protestánsokat is befogad, a Bánátba és a Határőrvidékre azonban továbbra is csak katolikusokat. A bácskai telepítések előkészítése céljából Cothmann Antal udvari kamarai tanácsost a helyszínre küldi, hogy tapasztalatai alapján tegyen javaslatot a további intézkedésekre. (Ebből a jelentésből idéztünk Csataljánál.) Megyénket ez a második német telepítési akció Császártöltés kivételével csak közvetve érintette, mivel a jövevényeket Bácska ritkábban lakott déli részein és Bánátban telepítették le. Onnan és a már meglevő 4 német településről rajzottak ki a környező Felső-bácskai községekbe a németek. Német telepítés, illetve rátelepítés a következő helységekben történt. 60 Aussiedlungpatent der Kaiserin Maria Terézia. In: Volkskalender der Deutschen aus Ungarn. Stuttgart, 1959. 57—58. oldal. Fordította: Zorn Antal,