Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

A Pest vármegyében lévő, s témánk szempontjából ide tartozó Harta a Ráday család tulajdona, míg Vadkert (később Soltvadkert) 1721-től Orczy István Duna—Tisza közi kunkapitányé. II. Bácska benépesítése Magyarországon a 18. század elején kb. 4 millió volt a lakosság száma, bár már a 15. században is ennyi ember élt az országban. Az egykori hódoltság területén — amelybe Bácska is tartozott — az ország lakosságának egyötöde élt, jóllehet ez az ország felét tette ki. Szükség volt tehát a dolgos kézre, hisz a terület majdnem 2 századon át parlagon hevert. A mohácsi vész óta legnagyobb részét nem művelték. A földet haszontalan bozót, gaz borította, néhol hatalmas erdők, másutt mocsarak voltak. A folyók mentén mindenféle óriási árterületek terpeszkedtek. A vidék benépesítése 1. spontán népmozgással, 2. országon belüli áttelepítéssel, 3. külföldiek betelepítése útján történt. 1. Spontán népmozgás hatása vármegyénkre A vármegye területére az idegen elemek önkéntes beköltözése már a 16. század közepén megindult. 1687 körül települtek a bunyevácok Bácskába. Az udvari kamara Baja, Szabadka, Zombor városokat jelölte ki telephelyül. Többen Almás, Csávoly, Gara, Bikity, Szántóvá, Katymár helységeket népesítették be közülük.

6 Bajor Miksa 1688-ban 6 000 bosnyákot vezetett ki a zsicsai táborból. Ezek egy része Baja környékén — Bikityen Garán és Felsőszentivánon — telepedett le. 1690-ben Csernovics Arzén ippeki pátriárka vezetése alatt 27 000 szerb család menekült hazánkba. I. Lipót kiváltságokkal ruházta fel őket.

7 Nagyrésze Bácskában telepedett le. A 17. század utolsó évtizedeire esik a sokacok bevándorlása is, többek között Szántovára. Ugyanide szerbek 1715-ben jöttek Boszniából. Sok katolikus bunyevác (horvát) telepedett le a Kalocsa melletti Bátyára és Dusnokra is.

8 6 Bodor Antal: Délmagyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra. Budapest, 1914. 7. oldal. 7 Uo. 6. oldal. 8 Bárth János: Újratelepedés, a Kecelre költözők származási helye. In.: Kecel története és néprajza, Kecel, 1984. 91. oldal.