Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

Réteg c , Termelési Szemelvek ... ... eszközök utan utan kivett összeg Rf Rf Összesen Rf kr Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 5 004 3 020 2 226 2 613 787 1 607 756 3 017 8 024 32 4 839 9 2 394 41 3 773 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 2 181 1 365 305 3 6 2 181 48 1 670 14 9 32 723 471 1 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 2 181 6 369 3 325 2 229 2 619 787 1 607 756 3 017 2 181 48 9 694 46 4 848 41 2 394 41 37773 723 2153 656 214 185 mindösszesen 12 322 10 568 22 892 56 3931 vagyonos réteg a század végén is — bár eltérő arányban — igen komoly kedvezményeket élvezett. A fontosabb termelési eszközöknek az egyes vagyoni rétegek közötti megoszlási aránya a negyedszázad során számottevően módosult. Ez részben abból ered, hogy ezen rétegeknek az abszolút száma is sokban változott. Csak ennek figyelembe vételével lehet érdemben nyilatkozni arról, hogy a legfontosabb termelési eszközök megoszlási aránya a szegényebb rétegek javára módosult-e, vagy ellenkezőleg, ezek koncentrációja ment-e végbe. Éppen ezért a XXVII. táblázat adatainak áttekintése során tekintettel kell lennünk arra is, hogy a nincstelenek %-os aránya 2,4-del, a törpegazdáké 7,8-del nőtt az összlakosságon belül. Ugyanakkor a kisgazdák %-os aránya 2,1-del, a középgazdáké 3,7-del, a nagygazdáké pedig 3,4-del csökkent. Még szemléletesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy a század derekán minden 5. adózó kisgazda, minden 11. középgazda és minden 12. nagygazda volt. Ez 1780-ra