Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

képzelhető el, ahol a különféle járványok és az állattartás visszaesése a helyi kupecek lehetőségeit jelentősen korlátozhatta. Azonban a kecskeméti vásárokon még mindig hatalmas volt a felhozatal. Ezt érzékelteti az 1779. évi Szent Lőrinc napi vásárra felhajtott ökrök és juhok száma is, holott távolról sem ez volt az állatok adásvételének csúcsideje. A város ez irányú vonzáskörzetének jobb ismerete feltétlenül indokolttá teszi a rövid felsorolást.

61 Juhokat hajtottak Kecskemétre a következő településekről: Kunszentmárton 1 fő 245 db Arad 4 fő 1045 db Szabadka 2 fő 445 db Temesvár 1 fő 350 db Bessenov 1 fő 324 db Karlóca 3_fo 637 db Összesen: 12 fő 3046 db Meg nem jelölt helyről hajtottak ide további 2235 db-ot, összesen tehát 5281 db juh után hajtotta be a vásárbíró július 29. és augusztus 5. között a fü-pénzt. Még tanulságosabb az ökrök felhajtásának az útvonala. Arad 9 fő 573 db Battonya 3 fő 151 db Baranya 1 fő 13 db Ebesfalva 7 fő 1262 db Erdély (ált.) 3 fő 78 db Gyergyó 1 fő 190 db Gyöngyös 1 fő 53 db Kaszaper 1 fő 163 db Kelseg (?) 1 fő 10 db Kis Sink (Erdély) 1 fő 21 db Kunszentmárton 6 fő 474 db Nadab 1 fő 25 db Pest 1 fő 68 db Siklós 2 fő 34 db Szeged 5 fő 158 db Tornai puszta 2 fő 286 db Törökszentmiklós 1 fő 36 db Szamosújvár 8 fő 1340 db Vásárhely 7 fő 291 db Vizeka 1 fő 25 db Összesen: 62 fő 5251 db 61 IV. 1504. y) Vegyes iratok.