Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780
Réteg Hámos lovak Méneses lovak Növendék lovak Számuk összesen Háztartások száma nincstelen 723 törpegazda 604 5 2 611 2153 kisgazda 825 26 17 868 656 középgazda 491 85 57 633 214 nagygazda 533 734 521 1788 185 összesen 2453 850 597 3900 3931 önálló ménes létrehozásának terheit. Ez az intézkedés nyilván összhangban volt Mária Terézia 1776., illetve 1777. évi rendeletével, amelyek azt jelzik, hogy maga a feudális állam is szükségesnek tartotta az országos gondok bizonyos mérvű ellensúlyozását. 46 Mivel kétségtelen, hogy a nagyállattartás minden bizonnyal nemcsak Kecskeméten, hanem az egész Duna—Tisza közén igen komoly válságba került, annál inkább felkeltheti figyelmünket, hogy az állattartáson belül a másik meghatározónak mondható terület, a juhászat sorsa hogyan alakult. (L. XVIII. táblázat.) Már néhány adat idézése is egyértelműen jelölheti itt is a változások irányát. 1757-ben 55 534, 1780-ban 28 109 juh után vetettek ki adót Kecskeméten. Ha a nyilvántartásba vétel számszerűen nem is lehetett egyik alkalommal sem abszolút pontos, a hibaszázalék minden bizonnyal közel hasonló lehetett. Éppen ezért a két szám közötti különbség igen meglepő a század két felének fejlődési tendenciáiban fellelhető eltérések e tekintetében, ha lehet, még megrázóbbak voltak, mint a nagyállattartás terén. Az 1757-es összeírás feldolgozása során azt rögzíthettük, hogy fél évszázad során az állomány több mint tízszeresére nőtt. Most a nyilvántartások adatai azt bizonyítják, hogy az újabb, nem egészen negyed század során az állomány közel felére zsugorodott. Csak ezen néhány statisztikai adat mögött rendkívüli fejlődésbeli ellentétek, merőben más irányú tendenciák érvényesülése tapintható ki. Az egyéni tragédiák, a társadalmi feszültségek felizzásának sora, egész társa46 Rusvay Kálmán: Kecskemét város ménese: In: Bács-Kiskun megye múltjából I. 64—67. old.
