Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

A MÉNESES LOVAK MEGOSZLÁSA Réteg 0 1—5 6—10 11—50 51— Lovak száma Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1680 640 168 78 2 14 46 70 1 26 10 1 5 26 85 734 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 471 1 723 471 1 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 2151 641 168 78 2 14 46 70 I 26 10 16 5 26 85 734 723 2153 656 214 185 mindösszesen 3761 132 27 10 1 850 3931 Érdemes itt is rögzíteni, az egyes vagyoni rétegeken belül az egy gazdaságra, háztartásra eső átlag hogyan változott, illetve milyen százalékban részesültek ezek az állományból. A törpebirtokosoknál mindkét összeírás időpontjában egy háztartásra kb. 0,3 ló jutott. A változás e tekintetben számokban alig fejezhető ki. Tekintettel arra, hogy a kb. negyedszázad alatt ez a réteg nőtt számában leginkább, érthető, hogy az állományból a korábbi 10,3% helyett 15,7%-ban részesült. A visszaesés ilyen stádiumában feltétlenül figyelemre méltó, hogy a kisgazdaságok végső soron e tekintetben alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez. A kisgazdáknál egy-egy gazdaságra a korábbi 1,1 helyett 1,3 ló jutott. Természetesen mindkét rétegnél ezek ténylegesen igavonókat és nem növendék lovakat jelentettek. Az állományból való részesedésük 14,6%-ról 22,3%-ra emelkedett. Tehát a megváltozott körülmények hátrányait ez a réteg a legkevésbé sínylette meg. A középgazdáknál is egy-egy háztartásra jutó átlag emelkedett valamelyest (2,6ról 2,96-ra), de a ménesekben ők is viszonylag kevés lovat neveltek. Az