Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757
IL Növénytermesztés A paraszti árutermelés motivációi és keretei a Rákóczi-szabadságharc után több tekintetben jelentősen módosultak. A közbiztonság fokozatos javulása nemcsak a létbiztonságot szilárdította, hanem feltétlenül hatással volt a termelői kedv növekedésére is, hisz, a termelőmunka egyes fázisait nem zavarták a portyázó-rabló csapatok. A városon kívül is biztonságosabbá vált a gazdálkodók tartózkodása, lényegesen nagyobb esélyük volt arra, hogy az elvetett mag termését nyugodt körülmények között tudják learatni, illetve betakarítani. A növénytermesztés fokozottabb előtérbe kerülését segítette a rohamosan növekvő lakosság is, melynek kenyérgabonával való ellátása tartós belső piacot biztosított. A hódoltság végén, a szabadságharc idején Kecskeméten legfeljebb 8-10 ezer ember lakott. 16 Nem ismerünk pontos adatot a század derekán itt élők lélekszámával kapcsolatosan, de minimálisan 15-17 ezer körül lehetett az. 17 Tehát azt mondhatjuk, hogy a lakosság száma megkétszereződött. Már kizárólag ez a tény ugrásszerűen növelhette a gabonatermesztés iránti kedvet. Igaz ugyan, hogy a hadak járása, a környező várakban egykor állomásozó török katonaság nem vette igénybe a termés jelentős hányadát, de részben ennek helyébe lépett a városban és a környékén állomásozó császári katonaság. Ennek pontos igényeit, felvevőképességét nem ismerjük, de feltétlenül jelentős lehetett. Külön is utalnunk kell arra, hogy az osztrák örökösödési háború a negyvenes években komoly kihatással lehetett az alföldi gabonatermesztésre, mégha innen külföldre nem is jutott különösebben nagy mennyiség. A búza termésére vonatkozó adatokat 1757-ben az összeírok fertályban adták meg, míg 1707-ben pozsonyi mérőben fejezték ki a mennyiséget. 18 Ennek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a fél évszázad során a gabonatermés nagysága közel háromszorosára nőtt. (L. I. táblázat.) Egészében tehát hozzávetőlegesen követte a városban lévő háztartások számának növekedési ütemét. Ha figyelembe vesszük, hogy 1707-ben az egyik adóösszeírás során 1043 háztartást vettek nyilvántartásba, egy-egy családra, háztartásra átlagosan 605 liter, azaz kb. négy és fél mázsa búza jutott. 19 1757-ben 16 Hornyik János szerint „1772-ben már lakosainak száma megközelítette a 30 ezret, a török kiveretéskori lélekszámot 20 ezernél kevesebbre nem tehetjük . . ." Kecskemét város története ... II. 219. old. A túlzás nyilvánvaló, hisz József kori összeírások alig több mint 21 ezer személyt rögzítettek. A korábbi évtizedekre vonatkozó adatokat ennek alapján lehet felbecsülni. 17 Bővebben 1. a kötet Kecskemét társadalma 1770 táján c. feldolgozást. 18 A pozsonyi mérő 61,49 liter volt. 19 IV. 1508. Kecskemét város Adópénztárának iratai, c) adólajstromok, 1707.
