Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján
Más vidékeken ilyen nagyságrendű vagyon alapján minden bizonnyal a jobbágyot már gazdagnak lehet minősíteni. Azonban egyrészt a földesúri jobbágyfalvak esetében a jobbágytelek nagysága a kiinduló alap, másrészt Kecskemét cívisei között ténylegesen gazdagnak azokat tekintették a török hódoltság alatt is, miként erről Hornyik János több helyen is tájékoztat munkáiban, akik önálló gulyákkal, ménesekkel, házzal, szőlővel, tőkepénzzel, malommal stb. rendelkeztek. A korabeli értékekkel feltétlenül szembekerültem volna tehát, ha a vagyonok értékhatárait alacsonyabban szabtam volna meg. Egyébként ugyanerről győznek meg bennünket az adóösszeírások is. Gazdag parasztnak, civis gazdának azt tekintettem, aki 1711 előtt 1000 magyar forint feletti vagyont hagyott örökül, illetve a későbbi évtizedekben 1500 forintnál nagyobb értékű ingóságról, ingatlanról végrendelkezett. Nem szabad, hogy félrevezessen bennünket az a tény, hogy szám szerint viszonylag kevés a gazdagnak minősülő végrendelkező. Minden bizonnyal a véletlenen is múlott, hogy készült, vagy nem maradt fenn több testamentum. Ugyancsak az összeírások alapján érzékelhetjük, hogy a gazdag cívisek vagyona jelentősen, mondhatjuk nagyságrenddel tért el a közepes vagyonnal rendelkezőkétől, és mindkét vagyoni réteghez jelentős számban tartoztak a hódoltság alatt és után is. 19 Az alábbi néhány adatsor ezt érzékelteti is. Pl.: Kozma Mihály 1680-ban 16 lovat, 36 vágómarhát, 118 juhot és 428 tallért hagyott örököseire, amelynek az értéke 1878 forint volt. Hasonlóan impozáns vagyont érzékeltet SZÍVÓS Márton 1739-ben kelt végrendeletének tartalma: egy ház, egy szőlő, 11 ló, 21 vágómarha, 80 juh, 14 fejőstehén, 7 ökör és 120 forint. Ennek értéke 1735 forint körüli lehetett. Sajnos, a város legvagyonosabb civis családjai közül kevésnek maradt fenn végrendelete. Csak Varga János vagyona sorolható ezek közé. Ő 1769-ben egy házat, egy mezei kertet, egy szőlőt, egy erdőrészt, egy malmot, 30 lovat, 26 vágómarhát, 6 borjút, 350 juhot, 11 fejőstehenet, 30 göbölyt (hízómarhát), 10 ökröt, 3 szamarat, 400 forintot, 10 körmöci aranyat és a gazdasági felszerelését hagyta örököseire, amelynek az értéke számításaim szerint meghaladta a 10 500 forintot. Hasonló nagyságrendű paraszti vagyon a földesúri falvakban, vagy a kisebb mezővárosokban nem tudott felhalmozódni. Kecskemét sajátos jogi és gazdasági helyzete tette lehetővé a hasonló vagyonok kialakulását. 19. BKML, IV. 1504. Összeírások. L. pl. az 1707-es és az 1757-es összeírásokat.
