Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

M 'O i o o o N -O Ë in U-) 1 7 Vadszám -a -es S összesen < n o NO u-i nincstelen (Si tu ű törpegazda 1 — 1 — — — — 4 P U kisgazda 2 — 2 — — — — 6 fl közepes gazda 3 — — 2 1 — — 31 nagygazda 5 — — 1 2 2 507 nincstelen 27 27 cd T3 törpegazda 236 92 141 3 — — — 364 N cd kisgazda 177 2 109 54 12 — — 920 ÖJÖ közepes gazda 102 1 13 43 45 — — 1059 nagygazda 26 — — — 18 3 5 1484 nincstelen 19 19 (—1 törpegazda 56 34 22 — — — — 52 13 CA) kisgazda 8 — 6 1 1 — — 45 N közepes gazda 1 — — 1 — — — 6 nagygazda P nincstelen 46 46 tu C/5 tu törpegazda 293 126 164 3 — — — 420 N C/3 kisgazda 187 2 117 55 13 — — 971 :0 közepes gazda 106 1 13 46 46 — — 1096 nagygazda 31 — — — 19 5 7 1991 mindösszesen 663 175 294 104 78 5 7 4478 IV. Ipar és kereskedelem A hódoltsági mezővárosok gazdasági és társadalmi munkamegosztása erőteljesen meghaladta a jobbágyfalvakét. Kecskemét, amely az egyik legnépesebb cívisvárossá fejlődött, különösen kitűnt árutermelése és pénzgazdálkodása révén a környező falvak és kisebb mezővárosok közül. Bár társadalma alapvetően agrár jellegű volt, a lakosság döntő többsége a mezőgazdaság különböző területén foglalatoskodott, a XVI. század derekától nyomon