Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

száma © o u-i I 7 Összesen Réteg M >o N -o o o -a < pozsonyi merő nincstelen oo <L> Ö törpegazda 1 — 1 — — — 9 ö E kisgazda 2 — 1 1 — — 18 P közepes gazda 3 1 — 2 — — 30 nagygazda 5 2 — 1 2 — 162 nincstelen 27 (73 *d törpegazda 236 217 19 60 — — 116 N cd kisgazda 177 41 76 — — — 1356 öJQ közepes gazda 102 16 4 82 — — 1611 nagygazda 26 — 17 8 1 1298 nincstelen 19 UH törpegazda 56 51 5 — — — 34 13 UO kisgazda 8 1 3 4 — — 96 N közepes gazda 1 — — 1 — — 12 nagygazda — — a nincstelen 46 <D CO <D törpegazda 293 268 25 — — — 159 N co kisgazda 187 42 80 65 — — 1470 iO közepes gazda 106 17 4 85 — — 1653 nagygazda 31 2 — 18 10 1 1460 mindösszesen 663 329 109 168 10 1 4742 ugyancsak feltételezésekre vagyunk utalva.

30 Kétségtelen, hogy több évszázados hagyományai vannak itt a szőlőkultúrának, de sem a mennyiségre, sem a minőségre vonatkozóan nincs megbízható feldolgozás. Az kétségtelen, hogy a hódoltság utolsó évtizedeiben a helyi termés nem fedezte a szükségleteket. Bár a török állam számára ilyen jellegű szolgáltatást hivatalosan nem kellett leróni, részben török, részben magyar és tatár katonák számára tetemes mennyiségű italt volt kénytelen a város ellenszolgáltatás nélkül kimérni. 30 Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934. 84 p. c. munkája ad ugyancsak a XVII—XVIII. századra vonatkozóan is megalapozott áttekintést, de nem bocsátkozik a termésmennyiségre vonatkozó elemzésekbe.