Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

II. Növénytermesztés Kecskemét XVI. századi növénytermesztéséről a közelmúltban Mészáros László adott igen alapos áttekintést.

19 Megállapításai figyelemre méltóak: „Eddig fel sem merült a szakirodalomban, hogy nem Kecskemét állt első helyen a szántóföldi művelésben a három fejlett agrárváros között. Az 1546os és 1562-es török adóösszeírások meglepő adatai viszont egyérteműen arról tanúskodnak, hogy Kecskemét mind a gabona-, mind a gyümölcstermesztésben lemaradt testvérvárosai mögött, sőt Nagykőrös még az egyéb növények termesztésében is maga mögé utalta a nála jóval népesebb és jelentősebb gazdasági potenciálú nahié-székhelyet. Ez pedig közvetve szintén arra utal, hogy Kecskemét mezőgazdasági foglalkozású népességének zöme nem annyira a növénytermesztésből, hanem inkább az állattartásból tartotta el családját."

20 A tizenötéves háború több téren jelentős módosulást eredményezett. Cegléd csaknem teljesen elpusztult, és a másik két város is rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. A XVII. századi viszonyokról és fejlődésről sajnos nem áll rendelkezésünkre az idézetthez hasonló feldolgozás. Nagykőrös egész lakosságát érintő összeírás, amely a növénytermesztés mennyiségi mutatóit rögzíti, 1689-ből maradt fenn, míg Kecskemétről a legkorábbi hasonló kimutatás csak 1707-ből való. Különféle szórványadatokból kétséget kizáróan értesülünk arról, hogy a XVII. század második felében, de a XVIII. század elején is gabonából a város ismételten behozatalra szorult. Persze hangsúlyoznunk kell, hogy ennek fő oka minden bizonnyal az időnkénti gyengébb termés mellett a törököknek történő különféle szolgáltatások lehettek.

21 A búza mint a legfontosabb kenyérgabona, megkülönböztetett figyelmet kapott mind a termelés, mind az összeírások során. A város határában és a bérelt pusztákon viszonylag szűk volt az a terület, amelyen ez a viszonylag igényes növény kellő haszonnal termelhető volt.

22 Éppen ezért nem vált általánossá a búzatermesztés a gazdák között. A pénzen megvásárolt, vagy a város „adománya" révén bérletre kapott megművelhető földek, kertek viszonylag csekély területre korlátozódtak. 1678-ból fennmaradt két jegyzék, 19 Mészáros László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979. 58—286. Ezen belül 75—83. old. 20 Uo. 82. old. 21 Az adó- és számadáskönyvek csaknem mindegyikében található bőséges adatsor erre vonatkozóan. 22 A város határában és a bérelt pusztákon termesztett gabona után nem egyformán fizették a gazdák a dézsmát. „Az búzának az kecskeméti földön huszada vétessék, az pusztán harminczada. Az árpának, zabnak, cziroknak az kecskeméti földön tizede, az pusztán tizenötöde vétetik be." Hornyik: i. m. II. 220 —221. old.