Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

néhány szabad nap is adódott számukra, melyeket többen a csárdákban, kocsmákban töltöttek el. Ezen mulatozások keretek közé történő szorítására is több rendelet született.

74 A pásztorok, cselédek és napszámosok munkakörülményeik javítása érdekében gyakorta használták azt a fegyvert, hogy a korábbi egyezséget felborítva a kedvezőbb munkakörülményt nyújtó gazdához szegődtek: „Szentkirályi Pál béressé máshoz bé szegődvén, hogy helyre nem állott, büntettetett tallér 1, garas 2."

75 Még gyakoribb volt, hogy megszöktek munkahelyükről: „Muraközi Sámuelt szolgája ok nélkül elhagyván, büntetést fizetett tallér 1, garas 2 "76 a város alkalmazásában lévők közül is szöktek meg: „Manó Mihály is, város sajtossának szegődvén, hogy az szolgálatot ok nélkül elhagyta, fizetett tallér 1, garas 2."

77 Ezek a szökések, távolmaradások, amelyek csak ritkán voltak a tudatos szembeszegülés megnyilvánulásai, ha nem is voltak tömegesek, évenként jelentős számban fordulnak elő a másodbírói számadásokban. Az itt jelzett csekély számú idézet is érzékelteti, hogy a büntetés mértéke csaknem mindig azonos. Talán nem felesleges utalni arra, hogy 1720 és 1775 között ez az érték nem változott. A kiszabott büntetés kivétel nélkül pénzbeli volt, amely összeg 8—10 napi napszámbérrel ért fel, tehát nem volt kíméletlenül magas. Ez a viszonylag kiegyensúlyozott munkaerő keresletet-kínálatot éppúgy igazolja, mint érzékelteti a mezőváros hagyományosan liberális eljárását is. A cselédek gazdájukkal történő szembeszegülésének kétségtelenül az egyik legerőteljesebb megnyilvánulása az volt, amikor igazuk, érdekeik védelme végett tettlegességre is vállalkoznak. Ennek kevés írásos nyoma maradt fenn. 1720: „Laci János szolgája, hogy maga gazdájával veszekedvén, hozza vasvillát fogott, büntettetett tallér 1, garas 2."

78 1755: „Döbröczönben lakos Burai János kocsis lévén, hogy a gazda asszonyát megverte, büntettetett 6 forintra."

79 Természetesen a hatóságok nemcsak a munkábaállás és a munkabér tekintetében nyújtottak hathatós segítséget a gazdáknak. Az esetleges visszaéléseket, a gazdák érdekeinek csorbítását, hasznának csökkentését éppúgy keretek közé kívánták szorítani. Ezért megtiltják többek között, hogy a pásztorok a jószágokkal kereskedjenek.

80 A XVII. századtól nyomon követhető a 74 IV. 1504. a/2. II. LXV. 1775. dec. 28., ill. 1778. dec. 18. 75 IV. 1510. a. 1721. 5. old. 76 Uo. 1720. 6. old. 77 Uo. 1723. 2. old. 78 Uo. 1720. 7. old. 79 Uo. 1755. 80 IV. 1504. h/2. 92-93. old. 1733. február 6. Ugyanezt a statútumot 1754-ben megújították.