Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

Tovább rögzíthetjük azt is, hogy a kocsmárosok díjazása a szakmunkásoknak megfelelően mesterek fizetéséhez állott közel. A vásárok rendjének fenntartásában igen fontos szerepet vállaló strázsák díjazásánál azt állapíthatjuk meg, hogy a lovas őrök és a gyalogosok közötti arány a mesterek és a legények-segédmunkások esetében fellelhető aránnyal esett csaknem egybe. A mezőgazdaságon belüli napszámbérek esetében az idény jellege, a rendkívül sokféle munkaféleség nehezíti a következtetések megnyugtató formában történő megfogalmazását. Befolyásolja ezt a jobb vagy rosszabb gazdasági év is. Azt mégis megállapíthatjuk, hogy ebben az ágazatban a napszámbérek ekkor lényegesen mérsékeltebbek voltak, mint az iparban vagy a szolgáltatások terén. A férfi- és a női munka (részben gyermekmunka) arányát a szőlő szüretelésével kapcsolatos béreknél tapinthatjuk ki. Ezen esetekben természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy a puttonyos munkája lényegesen nagyobb fizikai igénybevételt jelentett, mint a szedőké. A napszámbérek időbeni alakulásáról is mindenekelőtt az építkezéssel kapcsolatos területről lehet egyértelmű megállapítást tenni. A pallér, az ács és a kőműves, illetve a legényeik munkájáért kifizetett bér nagysága és ezek egymáshoz viszonyított aránya a tárgyalt időszakon belül érdemben nem változott, mégha érthetően bizonyos hullámzás fel is lelhető. Ezek a napszámbérek megerősítik azt a megállapítást, amit a konvenciós bérek esetében fogalmazhattunk meg. A szolgáltatások, a posta és a fuvar esetében rendkívül nehéz közös nevezőket találni. A munka körülménye, időpontja, minősége annyira eltérő, hogy a közös jegyek hiányában a viszonylag szűk körű adatbázis mellett elsődlegesen csak a tények illusztrálására lehetett vállalkozni. Egyértelmű általánosítások megvonása így igen kockázatos lenne. Ezt csak további feltáró munka után lehet elvégezni. A bérből és fizetésből élők rétegződése Egyáltalán nem könnyű a bérből és fizetésből élőkön belül fokozatokat, jól elhatárolható egységeket kialakítani. Tekintettel arra, hogy erősen eltérő társadalmi csoportokhoz, osztályokhoz tartoznak, célszerű keresni olyan alapot, amely figyelembevételével ezen egységek mégis kirajzolhatók. Tekintettel arra, hogy most utólag választjuk meg ezeket a viszonyítási pontokat, célszerűbb, ha nem egyet, hanem legalább kettőt veszünk figyelembe, hogy ezáltal az esetlegességeket tompítani tudjuk. (L. XXX—XXXI. táblázat.) Időpontként ezúttal is az 1730-as év kínálkozik, mivel ebből az évből már figyelemre méltó számban állanak rendelkezésünkre adatok, illetve a későbbi évtizedek bérei alig módosultak.