Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

negyedében-harmadában, illetve, hogy az egyes alkalmazottaknál milyen arányt képezett a természetbeni, illetve a pénzbeli juttatás. Itt a kevesebb alkalmazott miatt is körülményesebb a készpénz-naturália megoszlás alapján viszonylag egyértelmű csoportosítást elvégezni. A katolikusoknál dolgozó sütőasszony és a lányok tanítója kivételével mindegyik konvencióján belül fellelhető élelmiszer, ruha vagy egyéb természetbeni juttatás. Legfeljebb a naturáliák százalékos megoszlása alapján lehetne bizonyos csoportosítást végezni, de ez minden bizonnyal sok esetlegességet hordozna magában. Esetünkben azt figyelhetjük meg, hogy a kapott természetbeni juttatás értéke minden esetben a 30—40% között volt. Tehát az erősen eltérő társadalmi hovatartozást ez a szempont elmosná. A reformátusoknál is azt látjuk, hogy az ilyen szempont szerinti csoportosítás igencsak mesterkélt és főleg félrevezető lenne. Azt viszont egyértelműen megfogalmazhatjuk, hogy a század első negyedében az egyházi alkalmazottak konvencióin belül a naturáliák szélesebb köre található meg, így a készpénz aránya is az esetek többségében valamivel kisebb volt mint a városi alkalmazottak salláriumában. Egyetlen esztendő minden konvenciójának figyelembe vételével történt áttekintésen túl feltétlenül hasznosnak ígérkezik egy másirányú keresztmetszet elkészítése is, amely a bérek időbeli alakulását, azok névértékének változását mutatja be. A számottevően bővülő források birtokában olyan bőséges adatsorok gyűltek össze, hogy ezeket egyetlen táblázatba már nem lehet összezsúfolni. Egyben utalnunk kell arra is, hogy ezek nem ritkán elég foghíjasak. Egyetlen foglalkozás, illetve tisztség esetén sem tudtunk hiánytalan sort összeállítani. Tekintettel arra, hogy több mint száz évet dolgoztunk fel, nem vállalkozhatunk az évenkénti felsorolásra. így az ötévenkénti adatrögzítés mellett döntöttünk, hogy a nagyobb időközökhöz való alkalmazkodás esetleges buktatóit elkerüljük, vagy legalábbis csökkentsük. A kirajzolódó kép utólagosan igazolni látszik eljárásunk elfogadhatóságát. A későbbi elemzés és a könnyebb áttekintés érdekében a létszámban egyre növekvő és feladatköreiket tekintve egyre jobban szakosodé városi alkalmazottakon belül szükséges volt a munkavégzésük alapján csoportokat kialakítani. Az alkalmazottak számszerű növekedését és a számukra kifizetett bérek mennyiségének alakulását a VIII. sz. táblázat mutatja. Az alábbiakban részben a hely jobb kihasználása végett, részben az árnyaltabb elemzés lehetősége érdekében az újabb táblázatok összeállításakor eltértünk a korábban alkalmazott beosztástól. (L. a XX—XXIV. táblázatok.) A vezető tisztségviselők nominálbérének rögzítése nem jelentett gondot, mivel készpénzben határozták meg salláriumukat. Az alkalmazottak esetében is legtöbbször könnyű volt követni a bérek alakulását, mivel a naturália