Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

lógiaként a Kecskemét történetével foglalkozók számára. Egyrészt az lényegesen kisebb lélekszámú és szerényebb vagyoni háttérrel, bérletekkel rendelkező település volt, másrészt Majlát feldolgozása is lényegében csak a XVIII. század első néhány évtizedéig terjed, a korábban már jelzett nagy belső változás feltárását nem tűzte ki vizsgálata céljául. Vállalt feladata az előző évszázadok fejlődési folyamatának bemutatása volt, amit néhány vitatott megállapításától eltekintve meg is oldott.

8 A jelen feldolgozás alapjául a vagyoni állapotokat talán legtárgyilagosabban rögzítő írott anyagot, a végrendeleteket választottam. Az időbeli kezdet a városban fennmaradt legelső testamentum kelte 1655 lehet.

9 A következő fél évszázadon belül a testamentumok a város gazdasági és társadalmi életét, a lakosság vagyoni struktúráját sokoldalúan illusztrálják. Egyben joggal tételezhetjük fel, hogy az ezekből az évtizedekből fennmaradt adatok minden bizonnyal jól reprezentálják azokat a tulajdonviszonyokat is, amelyek az előző fél évszázadra voltak jellemzőek. A feldolgozást korábban jelzett célokból kiindulva Kecskemét úrbéri szolgáltatásainak ismételt rögzítéséig, 1769ig célszerű elvégezni. Egyrészt ekkorra, ha még nem is zárult le teljesen a jelzett átalakulás, a város korábbi sorsát meghatározó folyamat lényegi része már végbement. Másrészt a több mint egy évszázadot átfogó időszak feldolgozása elfogadható keretek közé szorítható, a fejlődési szakaszok is jól kirajzolódnak. Ezt a több mint száz éves időszakot is célszerű az elemzés megkönnyítése, a változások és a fejlődési sajátosságok pontosabb kiemelhetősége érdekében három egységre bontani. Az első 1655-től 1711-ig tart. Ezt az időszakaszt összefogja az azonos gazdálkodási feltételeken túl a közbiztonság szinte teljes hiánya, a háborús viszonyok és a központi irányítás esetlegessége. A szatmári békeszerződés után ezen a vidéken a javuló közbiztonság hatására a kiegyensúlyozottabb termelés feltételei egyre inkább kialakultak. Miként erre már utaltam, a nagyállattartás feltételei 1745-ig lényegében nem romlottak, mivel az állatállomány nagyságának megfelelő terjedelmű kun pusztákat a redemptioig érdemi fennakadás nélkül bérelhették. Mégis a megváltozott nemzetközi viszonyok, a külkereskedelem lehetőségei, az újonnan kiépített feudális államszervezet és a hadsereg igényei másképpen hatottak mint a hódoltság körülményei. Ennek helyi következményeiről szinte semmit sem tudunk. Kecskeméten talán még nagyobb változást idézett elő a kun puszták bérletének elvesztése, a rideg állattartás korábbi kereteinek, feltételeinek felszámolása, mint a hozzá hasonló fejlődést befutó városok életében. Ez a tény a következő évtizedek során igen komoly gazdasági és társadalmi feszültsége8. Makkai: i.m. 9. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét Város Levéltára, később: BKML, Kecskemét város Tanácsának iratai IV. 1504. Végrendeletek, I. téka.