Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

zán is megalakult a szabadoktatás bizottsága.

24 A bizottság tevékenységét irányító eszmei vonalat Szabó Elemér kecskeméti tanfelügyelő az előkészítő levelezés során egyérteműen meghatározta. „A népmüvelés céltudatos irányítása, a vallásos és hazafias érzület érvényesülése és a soviniszta magyar szellem terjesztése azok a fontos kellékek, amelyeknek nemzeti megújhodásunk munkájában alapul kell szolgálniuk . . ."

25 A bizottság tagjait megválasztó közgyűlésen elmondott beszéde hasonló gondolatokat tartalmazott, kibővítve a konkrét feladatok meghatározásával.„Ki kell mennünk a tanyák közé, fel kell keresnünk otthonában a magyar népet, küzdenünk kell az analfabétizmus ellen, küzdenünk kell a közönyösség ellen, fel kell világosítanunk, hogy jólét, megelégedés csak ezeréves határaink visszaszerzése után lesz . : :". A szabadoktatás ügye a hivatalos lap hasábjain is gyakran szerepelt, mivel a megye nem minden városában alakult meg olyan gyorsan a helyi bizottság, mint Félegyházán. Az alispán döntő érvként sorakoztatta fel, hogy „a népnek iskolánkívüli oktatása . . . úgy kulturális, mint közgazdasági szempontból megbecsülhetetlen szolgálatot teljesíthet." Példának említette a nyugati országokat: „ ... ez államok egyikében sem volt kommunizmus s ha tünetei itt-ott mégis mutatkoztak, a művelt s ennek következményeként józan életet élő, tehát gazdaságilag is konszolidált nép, maga fordult ellene s csírájában fojtotta el a vörös rémet."

26 A nép művelését irányító eszmei tényezők tehát már az 1920-as évek kezdetén a szervezési tevékenység megindulásától szinte egységes képet mutattak. A helyi sajtó a kultúra kérdését mint a tömegek befolyásolásának eszközét tárgyalta. „Nemzeti művelséget kell adni — írta Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató — amely nemzeti nyelv, történelem, irodalom háromságán épül fel... mert az iskolázatlan tömeg kezébe került hatalom romlásba dönt."

27 Népfőiskola felállítását követelte, melyet úgy képzelt el, hogy az „ne ismereteket, ne tudományt terjesztő oktató intézmény legyen, hanem amely gyakorlati, nemzeti és polgári élet számára neveljen, mely keresztény világnézeten nyugvó és nemzeti érzésből táplálkozó műveltséget adjon ... E műveltséget elsősorban a gazdák körében kívánta elhinteni, mivel a gazdatársadalom a magyar nemzet csontváza, tehát azt kell a kultúra eszközeivel erősíteni.

28 24 Megalakult a Szabadoktatási Helyi Bizottság = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. március 27. 25 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 7691/1920. irattári szám, 3564/1921. ikt. szám. 26 Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyei Hivatalos Lap 1922. szept. 28. 27 Állítsunk föl népfőiskolát = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. április 10. 28 Állítsunk föl népfőiskolát = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. április 3.