Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

került ellentétbe. Perlrott emiatt akkor el is hagyta Kecskemétet, vele tartott Paál István és Bálint Rezső is.

552 Az újságok nem sok jóindulattal foglalkoztak a teleppel. A Magyar Alföld 1912 decemberében azt írta, hogy a művésztelep improduktív művészcsoport, amelynek tagjai nem képesek művészi alkotások létrehozására. Hiányolta, hogy még nem rendeztek kiállítást, „mert hát a város közönsége azért a rengeteg sok pénzért, ami a művésztelepben fekszik, egyszer már szeretné látni, hogyan is fest Iványi Grünwald Béla úr".

553 Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a telep 1912 tavaszán népesült be, az újságírók tehát igazán nem nagy türelmet tanúsítottak a művészek iránt. A művészek a következő év októberében rendezték meg műveikből az első kiállítást.

554 A tárlat nagyon sikeres volt, főképpen azért, mert igen sok kecskeméti tárgyú képet állítottak ki.

555 A művésztelep túlélte a támadásokat, mint tudjuk a korszakot is. A kezdeti nagy érdeklődés hamarosan lelohadt iránta, de a megítélésében a következő évek sem hoztak lényeges változást. A Kecskeméti Híradó munkatársa 1916 márciusában pl. a művészek közreműködésével épült katolikus bérház megkopott freskójához hasonlította a művésztelepet, mondván hogy „fakulfakul, színét napról napra veszti".

556 Abban, hogy a művésztelep nem tudott a város részévé válni, döntő szerepe volt Kada Elek korai halálának. A polgármesternek az a lépése, hogy előnyös munkafeltételeket biztosított a Nagybányáról távozni kívánó művészeknek, nem csupán a művészetrajongó gesztusa volt. Kada Elek szerepet szánt a művészeknek a városépítési törekvéseinek kivitelezésében. Ezt egyértelműen bizonyítják az 1912—13-ban történtek, amikor felépült a Janszky Béla és Szivessy Tibor által tervezett városi kaszinó, amelynek festését Hermann Lipót és Falus Elek végezte, freskóit Iványi Grünwald Béla festette, szobrait Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. Ugyancsak a művésztelep művészeinek közreműködésével épült meg a városi gazdakör székháza, és a már említett katolikus bérház épülete is.

557 Az irodalom területén ennél jóval kevesebb eredményt ért el a város. A korszak legnagyobb vállalkozása egy városi monográfia megírása lett volna, a millennium méltóbb megünneplésére. A háromkötetesre tervezett munkának csupán az első része jelent meg.

558 A második és a harmadik kötet 552 Magyar Alföld 1912. szeptember 15. 2. 1. 553 Ua. 1912. december 15. 3. 1. 554 Kecskeméti Lapok 1913. október 26. 4. 1. 555 Ua. 1913. október 28. 1—2. 1. 556 Kecskeméti Híradó 1916. március 13. 2. 1. 557 Kecskeméti Lapok 1913. október 10. 1—2. 1. 558 Ua. 1901. április 28. 1—2. 1.