Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában
nül tapasztalható gazdasági fejlődés mellett főként a városvezetés érdeme, amely a lehetőségeket kihasználva igyekezett felzárkózni az ország első városaihoz, amelyek közé nagyságát és népességét tekintve addig is tartozott. A belváros képének változását, az építkezéseket ismertetni nem célunk. Ezzel részletesen foglalkozik Sümegi György tanulmánya. Mi csupán a képzőművészet, a zene és az irodalom területére kívánunk szorítkozni. A művészeti és a tudományos életben jelentős mozgást indított el a millennium megünneplésére való készülődés. Kecskeméten is az ünnepre időzítették az épülőben lévő városi létesítmények befejezését, tervezték képzőművészeti alkotások készítését, és indították el a városi monográfia munkálatait. A millenniumra készült képzőművészeti alkotások közül a városháza közgyűlési termében lévő, Székely Bertalan által készített falfestmények bizonyultak a legmaradandóbbaknak. A gondolat, hogy a nagytermet a magyar történelem jeles eseményeit és személyiségeit ábrázoló festményekkel kellene díszíteni, a VKM 31 885/1894. számú körlevele nyomán hódított tért a városvezetők körében. A leiratot tárgyaló közgyűlés állásfoglalása szerint az alpári csatát és a pusztaszeri gyűlést kell megörökíteni, mert ezeknek az eseményeknek közvetlen kecskeméti vonatkozásai vannak. Alkotónak Feszty Árpádot javasolták, mivel ő a körkép megfestéséhez alaposan tanulmányozta a kort. Az ügyben a polgármester Budapestre utazott, ahol a városházépítő Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával, valamint több festőművésszel tárgyalt. A megbeszélések után azt javasolta az ügy lebonyolítására kiküldött bizottságnak, hogy hat képet festessenek, amelyek a nemzet életében fordulópontot jelentő események ábrázolásával idézik meg az elmúlt ezer évet. A javaslatot a bizottság, majd pedig a közgyűlés is elfogadta. A képek tárgya a határozat szerint a következő lett volna: 1) a pusztaszeri gyűlés; 2) az 1867. évi koronázás; 3) Szt. Istvánnak a pápai követek átadják a királyság jelvényeit; 4) a krakkói püspök és a lengyel kancellár felajánlja Nagy Lajosnak a lengyel koronát; 5) Mátyás királlyá választása után bevonult Budára; 6) az 1848. évi országgyűlés küldöttsége előtt V. Ferdinánd szentesíti a márciusi törvényeket. Vita volt azon, hogy a képek vászonra vagy falra festett képek legyenek. A közgyűlés ekkor a vászon mellett döntött. 523 A képek tárgyára vonatkozóan kikérték Székely Bertalan véleményét, aki változtatásokat javasolt. Szerinte hat történelmi kép nem fejezheti ki a nemzet ezeréves múltját, szerencsésebb lenne helyettük a nagy történelmi személyiségeket megfesteni: Szt. Istvánt, Szt. Lászlót, Kálmánt, Nagy Lajost, Hunyadi Jánost és Mátyást, Zrínyi Miklóst, Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost és Deák Ferencet. Az ő alakjuk 523 Kgy. jkv. 80/1895.