Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában
tű képzőművészeti gyűjteménnyel kapcsolatban, amelynek alapját Nemes Marcell ajándéka vetette meg, nem voltak leltározási gondok. A képtár 1918-ban 279 darabból állt. 290 A gyűjteményt 1904-ben hozta létre a város, amikor a th. bizottság kimondta, hogy a Nemzeti Szalon kecskeméti kiállításán bemutatott festmények közül 2000 koronáért képet vásárol, és erre a célra a jövőben évenként ugyanennyit vesz fel a költségvetésbe. 291 A régészeti munka célja elsősorban a környéken található emlékek felkutatása és gyűjtése volt, 292 a néprajzi munkáé Kecskemét néprajzi anyagának: a halászat és a pásztorélet eszközeinek, a kézműves mesterségek szerszámainak és a háztartásokban használatos régi eszközöknek a gyűjtése. 293 A múzeumi tárgyak kezdetben a levéltárral és a könyvtárral közös helyiségekben, a városházán voltak elhelyezve. 294 A gyarapodó anyagnak azonban hamarosan szűk lett a hely, a tárgyak az épület pincéjébe és más helyiségeibe kerültek. A képeket részben a levéltárban, részben a tanácsnoki szobákban őrizték. A tárolási gondok megoldására a tanács 1909-ben tett javaslatot. Ebben kifejtette, hogy az ország minden nagyobb városa építi már a múzeumát és könyvtárát magában foglaló kultúrpalotáját, Kecskemétnek is meg kellene tennie a kezdő lépéseket. A th. bizottság ki is jelölte a kultúrpalota helyét a Szabadság téren, a ref. főgimnázium leendő épülete mellett. Ebben — a könyvtáron és a múzeumon kívül — a tudományos és művészeti ismeretterjesztést szolgáló előadótermek, hangversenytermek és kiállítási helyiségek is helyet kaptak volna. A város vállalta az építési költségek felét, a többi pénzt államsegélyből szándékozott megszerezni. 295 Úgy látszott, hogy az elképzelés megvalósulhat. A th. bizottság biztosította a telket és 150 ezer koronát az építkezéshez, a minisztérium 200 ezer korona államsegélyt adott. 296 Az épület végül nem az eredetileg tervezett helyre, hanem a Vasútkertbe került. Az építkezés 1913-ban indult 297 és 1923-ban fejeződött be. 298 Az épület az eredetileg tervezettnél jóval szerényebb kivitelben készült el, kizárólag a múzeumi anyag számára. A kultúrpalota felépítésével megoldódott volna a könyvtár elhelyezésének gondja is, így azonban a gyűjtemény a városházán maradt, meglehetősen szűkös körülmények között. Az alapítás idején 2000 kötetnyi állomány, főleg 290 Ua. 1918. évi jelentés. 291 Ua. 8012/1905. tan. sz. 292 Ua. 1899. sz. n. 293 Ua. 1913. sz. n. 294 Kecskeméti Lapok 1898. július 17. 5. 1. 295 Kgy. jkv. 33/1909. 296 Ua. 180/1911. 297 Könyvtári és múzeumi ir. 1913. sz. n. 298 Adattár 51. 1.
