Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

Néhány év múlva Rómer Flóris kereste meg levélben a polgármestert annak kapcsán, hogy úgy értesült: a város területén nemrégiben régi érmék, csontvázak és egyéb leletek kerültek elő. Sajnálkozott, amiért ezek a szaktudomány számára ismeretlenek maradnak. Kérte a polgármestert, hogy legyen figyelemmel az előkerült leletekre, és vagy a leleteket, vagy a leírásukat küldesse fel hozzá. A kérés teljesítésével Hornyik Jánost bízta meg a th. bizottság.

276 A múzeum megszervezésére e korai előzmények után több mint 20 évet kellett még várni. A városvezetés 1897-ben határozott a városi könyvtár, 1898-ban pedig a múzeum létrehozásáról. Az intézményszervezés anyagi alapját azzal teremtette meg a város, hogy 1898-ban 16 ezer koronát biztosított a meglévő anyag kiegészítésére, az éves fenntartási költségekre pedig 1000 koronát.

277 A megalakult intézmény, a Kecskemét Városi Múzeum és Könyvtár kezdettől a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége szakmai irányítása alá tartozott, ami feltétele volt annak, hogy évi rendszeres államsegélyben részesülhessen. Ez az összeg évi 1000 korona körül mozgott.

278 1908-ban 10 ezer korona rendkívüli államsegélyt is kapott az intézmény a könyvtár csonka műveinek kiegészítésére, a legszükségesebb hiányok pótlására és könyvállványok beszerzésére.

279 Ezt követően az évi rendszeres államsegély összege általában meghaladta az 1000 koronát, 1918-ban 1800 korona volt.

280 1914—1915-ben az intézmény nem kapott állami támogatást.

281 Időközben a város által biztosított összeg is növekedett, 1913-ban pl. 3500 korona volt.

282 A gyűjtemények az intézmény megalakítása után még jó ideig a levéltár helyiségeiben, a levéltárnokok felügyelete alatt maradtak. 1899 végén, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, a városi szervezeti szabályzatban is módosították a levéltárnok kötelességeit, akinek a múzeumi és könyvtári gyűjteményben folyó munkát is vezetnie és ellenőriznie kellett. Az anyag rendezésére és kezelésére egy segédlevéltárnoki állást szerveztek.

283 Az állásra dr. Szilády Károlyt választotta meg a th. bizottság,

284 aki hosszú éveken 276 Ua. 202/1875. 277 Ua. 339/1898. 278 BKML. A kecskeméti városi könyvtár és múzeum iratai (a továbbiakban: könyvtári és múzeumi ir.) 13 416/1901, 11 913/1903, 27 285/1904, 21 871/1906. és 20 789/1907. sz. tanácsi iratok. 279 Ua. 21 133/1908. 280 Ua. 22 482/1918. 281 Ua. 6189/1915. és 1914. sz. n. 282 Ua. 1913. sz. n. Ismertető a Magyar Minerva V. évfolyamába. 283 Kgy. jkv. 298/1900. 284 Ua. 62/1900.