Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

szerződtethető, amely megfelelő színvonalon tudja kielégíteni a színházszerető közönség igényeit.

233 Micsey György társulatának a szerződtetése az 1899/1900-as évadra e gondolat jegyében történt. Micsey jó színészekkel, gazdag jelmez- és kelléktárral, jó díszletekkel felszerelve jött Kecskemétre. A szerződése szerint a Népligetet megtartotta nyári állomáshelyül, ősztől tavaszig pedig a színikerület városaiban szerepelt.

234 A színikerület ügye körüli felbuzdulás azonban nem volt hosszú életű. Micsey szerződése három évre szólt, de csak egyetlen szezont töltött itt. A társulata nem nyerte el a kecskemétiek rokonszenvét, a lapok a leglehetetlenebb ürügyekkel támadták.

235 De magának a színikerületi eszmének is voltak ellenzői. Néhány hónappal a megalakulása után már egy városi színtársulat szervezésének lehetőségeiről cikkezett a sajtó. A gondolat pártolói kiszámították, hogy egy ilyen társulat működése pénzügyi szempontból is nyereséges lenne.

236 Bizonyára szerepet játszott a színikerület ügyének korai bukásában az új színházépület is. A nagy költséggel felépített, büszkén mutogatott épülethez méltatlan lett volna, hogy megrövidüljön a színházi idény. A városi színügy irányítása és ellenőrzése a korszakban a városi színügyi bizottság feladata lett volna. A bizottságot 1870-ben hozta létre a th. bizottság elsődlegesen azért, hogy színtársulatokat ajánljon, illetve figyelemmel kísérje és ellenőrizze a megválasztott társulatok működését.

237 A bizottság működése kezdettől nem volt zökkenőmentes. A színháztulajdonos Kovács László már a megalakítását követő évben azt jelezte a közgyűlésnek, hogy a tagjainak érdektelensége miatt neki magának kellett társulatot választani.

238 1873-ban a városi tanács kezdeményezésére úgy rendelkezett a közgyűlés, hogy a bizottsági tagokat minden évben kellő időben ki kell rendelni, hogy legyen idejük a színtársulat kiválasztására és beleszólhassanak a műsortervbe is. Az ekkor megválasztott bizottság élénk tevékenységbe kezdett. Hat évre bérbe vette a színháztermet a tulajdonosától abból a meggondolásból, hogy így teljesen maga dönthet a társulatokról. Az épületen is jelentős átalakításokat végeztetett.

239 Ezt a bérleti szerződést azonban nem követte újabb, az épület hat év után visszakerült a tulajdonos kezelésébe. 233 Ua. 1898. január. 23. 5. 1. és 1898. január 30. 6. 1. 234 Kgy. jkv. 346/1898. 235 Azt híresztelték róla pl., hogy nem ő az igazgató, hanem a felesége. Ha a felesége fellépett a színházban, az újságok arról cikkeztek, hogy jobb színésznőtől vette él a szerepet stb. — JOÓS: A vándorszínészettől... 66.1. 236 Ua. 68. 1. 237 Kgy. jkv. 238/1870. 238 Ua. 469/1871. 239 Ua. 232 1873. és JOÓS: A vándorszínészettől ... 46. 1.