Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

épülnek föl több városban, akkor azok hangulatilag, építészeti miliőjükben hasonlítanak egymáshoz. Különösen így van ez az említett három város esetében, ahol még a településszerkezet is mutat némi hasonlóságot a mezővárosi jellegazonosságon túl. E rokonsági körbe vonható városokat az is közelhozza egymáshoz — a gazdasági és társadalmi megfeleléseken túl —, hogy az egész századfordulójukra egy-egy jelentős egyéniség, koncepciózus városvezető, polgármester nyomja rá a bélyegét (Kecskeméten mint tudjuk Kada Elek, Marosvásárhelyen pedig Bernády György). A további összehasonlító kutatások feladata lesz majd tisztázni, hogy milyen tartalmú közvetlen kapcsolatot tartottak egymással az építészet területén. A kérdésre még Marosvásárhely és Kecskemét összefüggésében is valószínűleg pozitív választ kaphatunk. Fönnmaradt — többek között — egy levél, amelyet Ngy Imre marosvásárhelyi főjegyző írt Kecskemétre, volt kollégájának, a főjegyzőből lett polgármesternek, Sándor Istvánnak. Sándor István az épülő kultúrpalota terveit kérte kölcsön, de Nagy Imre ezzel összefüggésben arról értesítette, hogy a kölcsönzés csak az épület befejezése után lehetséges, amikorra egyébként személyesen is várják és szívesen látják Marosvásárhelyen a kecskeméti polgármestert.

117 Könnyen elképzelhető, hogy a már fölépülése közben nevezetessé vált Marosvásárhelyi Kultúrpalota tervei hasonló célra kellettek volna Kecskeméten is. Mindezen kapcsolatok, építészeti hasonlóságok, netán azonosságok és különbözőségek azonban további kutatásokat igényelnek. 117 A levél eredetije: BKML, Vegyes iratok, 1913. 422