Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

Az épület éppen a jellegzetes kettőssége miatt válik történetileg is tanulságos példává. Jól mutatja, hogy az eklektikából kiindulva hogyan lehet eljutni a szecesszióhoz. Leggyorsabban a mutatós és az épületek felületét is megmozgató, tagoló és gyakran értelmező díszítés és az újszerű motívumhasználat terjed el, magát az architektúrát még nem érintve. Ugyanilyen típusú aligszecesszió, a díszítés szecessziója mutatkozik több városi magánházon és villán is anélkül, hogy a külső formák vagy a belső terek valamit is változtak volna az eklektika vagy mondjuk így: az előző korszak építészetéhez, építési gyakorlatához képest. Az új építészetet, a szecessziót legpregnánsabban Márkus Géza egyik korai (1902—1903.), egészében önállóan tervezett műve, a Cifrapalota képviseli (Rákóczi út 1. sz.), amely még Lestár Péter polgármester városrendezési tervének (1881.) megfeleően kialakított sugárút — a Főteret a vasúti pályaházzal összekötő Rákóczi út — torkolatának elejére került. Az 188l-es városrendezési programot, melynek fontos láncszeme volt a sugárút kialakulása, 1889-ben kiegészítették középületek emelésének programjával is. A városi bérházzal részint hatásos és hangsúlyos indítást akartak adni a sugárútnak, részint pedig maga a város akart példát mutatni az építési kedvre és talán az új stílusra is. A városi közgyűlés a jövedelmezőséget szem előtt tartva többfunkciójú programot dolgozott ki az épületre: a földszinten üzletek legyenek (ezek bérbeadásából a város jut jövedelemhez), az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi termei és nagyterme, a második emeleten pedig nagyméretű bérlakások helyezkedtek el. (A többszöri átalakítás során a földszinti rész üzletajtóit félig fölfalazták és ablakokat alakítottak ki a fölső részükben. Ezeket még a legutóbbi, 1983-as, múzeumi célra történt — egyébként gondos — helyreállításkor sem bontották ki.) Az eredetileg szabadon álló (az 1970-es évek elején építettek hozzá azonos párkánymagasságban egy modern irodaházat, amit színes-mázas tetőcseréppel hozzá is hangoltak a Cifrapalotához) kétemeletes palota elnevezése az épület jellemző megjelenéséből, a túldíszítettségből származhatott, még a fölépülése utáni időből. A cifra eredtileg jelző volt és gunyoros, csipkelődő inkább, mint elismerő vagy hízelgő. Lechner és még inkább az ő követői néhány különösen és fölfokozottan díszes épületével kapcsolatban honosodott meg a kifejezés. így hívták például a Lechner-követő Komor Marcell és Jakab Dezső 1907-es marosvásárhelyi városházát.

60 A kecskeméti Cifrapalota párját ritkító egyedisége az épületkerámia alkalmazásában keresendő. Mintha a Fülep Lajos által — elsősorban Lechnerrel 60 MAROSI Barna: Marosvásárhely a századfordulón (3). A cifra palota. A Hét, 1972. március 24. — Változatlan újraközlése Marosi Barna: Megbolygatott világ. Bukarest, 1974. 13 —17.