Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón
kodva áttervezi a munkát. Az igényt sem könnyű kielégíteni, mivel az előzőleg fölépített víztornyok — a praktikus és funkcionális alkalmasságon, a hétköznapi használaton túlmenően — nem léptek a művészet szférájába. Lechner viszont éppen erre törekedett. „A ridegen konstruktív épületet (...) kevés eszközzel is előkelővé téve (...) Lechner Ödön eszközei pedig kimeríthetetlenek. Ahogy ő ezt a víztornyot elgondolja: az alja pirogránitból, a kupolája aranyos eozinnal borítva, magyar virágokkal díszítve, egész fölépítésében pedig a nyers beton, előtte a színes pirogránitból készített Rákócziszoborral." 51 Az önmagában is jelentős esztétikai értékkel bíró új vízműhöz egy, az útra befelé néző Rákóczi-szobor is kapcsolódott volna. A szobrot — első ilyen nemű önálló munkája lett volna az építészetnek — színes pirogránit lapokból tervezte összeállítani. A lovon ülő fejedelem és a mellékalakok kifejezése és tartása jelentős szecessziós szoborrá avatta volna. A Rákóczi út elejét valóban momentummal jelölte volna meg, melyben a használati funkcióra tervezett díszes torony és impozáns szobor egy egységet alkotva hirdetné Lechner tervezői leleményességét s kimeríthetetlen építőművészi fantáziáját. 52 Kada Elek, majd Lechner halála és az első világháború kitörése késleltette a víztorony s a szobor fölépítését. Kada hivatali utóda, Sándor István polgármester 1914. június 18-án még így nyilatkozott: „Ha a nagy mű — fájdalom — az ő életében mégsem készülhetett el, annak egyszerű oka az, hogy nincsen most pénzünk reá. — Mi az egész vízvezeték költségét 3 000 000 koronában előirányoztuk: ebből a Lechner víztornya 570 000 koronába került, de — mivel kapcsolatos a Rákóczi-szoborral, az erre rendelkezésünkre álló Rákóczi-alapot is beleértjük. Ez kb. 150 000 korona, ami az időközi kamatokkal fel fog nőni 170—180 000 koronára. Ám a mostani rossz gazdasági viszonyok miatt ilyen nagy kölcsönt, amit a vízvezetékügy megoldása kíván, nem tudunk kapni, így hát eddig nem építhettünk, viszont reményünk van rá, 51 pr: Két új épület. Művészet, 1914. 3. sz. 97—101. A Ferenc József jubileumi templom pályázatán díjat nyert Lechner-tervről és a víztoronyról számol be a cikk, fotókkal is. 52 Nem véletlen, hogy Rákóczi-szobrot akartak Kecskeméten emelni. Ezt nemcsak a róla, a fejedelemről elnevezett utca indokolja, hanem Rákóczi kecskeméti népszerűsége. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy Szekfü Gyula: Száműzött Rákóczi című könyve ellen hogyan tiltakoztak. Horváth János th. bizottsági tag beadványa szerint Szekfü „ ... történelmünk egyik legfenségesebb alakját, legideálisabb és jellemtisztaságban páratlan szabadság hősét: II. Rákóczi Ferenc kuruc fejedelem emlékét a történelmi adatok meghamisításával mélységesen megsértette". Horváth szerint „ ... ez a gúnyirat velünk szemben egyenlő a felségsértéssel, mert a szuverén nép felségét sérti meg legszentebb érzésében". Javasolja, hogy a „Rákóczi gyalázó könyvek vonassanak be és semmisíttessenek meg, s hívja fel a város a Tudományos Akadémiát, hogy azt kiadványai sorából törülje, nehogy újabb kiadást érjen". A Horváth-féle indítványt beterjesztették a Városi Tanács elé. A testület 1914. április 27-i ülésén kimondja: „ .. . nemzetünk ezen egyik legnagyobb alakjának emlékére pályadíjat is létesített és szobrának fölállítását elhatározta". — BKML, vegyes iratok, 1914. 16 028/1914. sz. Felzet dr. Szilády Károlynak.
