Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón
szinte bármely építőipari vállalata, vállalkozása nyerhetett s így távolabbi városokba is eljártak építeni. Az építészekkel már valamelyest más a helyzet. Egy Kecskeméthez hasonló nagyságú és lélekszámú városban a századelőn legföljebb néhány diplomás építész ha dolgozott. Túlsúlyban lehettek a mérnökök, akik építésvezetésre vagy műszaki ellenőrzésre voltak alkalmasak, de nagyobb volumenű építész-tervezésre már nem. Esetleg családi házakat, kisebb terveket készítettek. Ezekhez egyébként a képzettebb és gyakorlottabb pallérok, kőműves mesterek is értettek. A városok lakóépületeinek a zömét mégiscsak ők tervezték és építették. A nagy középítkezéseknél az igények szerint, az elvárásoknak leginkább megfelelő építészt mindig a nyílt pályázat biztosította. Pl. Lechner Ödön személyében a Városháza tervezésére a kor legkiválóbb építőművészét találták. A hiányos adatok ellenére arra is lehet következtetni, hogy Lechner folyamatosan fönntartotta kapcsolatát a várossal s annak polgármestereivel. Bár még egyértelműen az sem tisztázott, hogy hány épületet tervezett Lechner Kecskemétre s hogy abból valójában mennyi is valósult meg. A Kecskemét építészete a századfordulón című kiállításon (Katona József Múzeum, 1982.) szerepelt Lechner Pártossal közösen készített terve, melyet a Kecskeméti gőz- és kádfürdőhöz készítettek 1884-ben (nem épült meg). Vámos Ferenc 45 szerint a „Tanácsház palotája" előtt kb. tíz évvel, tehát az 1880-as évek közepén ő tervezte a Rudolf lovassági laktanyát. Ághné Korompay Katalin 46 építészmérnök legutóbb stíluskritikai alapon Lechner — vagy követője — müvének tételezte a görögkeleti egyház bazárépületét. Ezzel szemben Juhász István azt jelzi, hogy a bazár tervezője Zaboreczky Ferenc kecskeméti mérnök volt. A Kecskemétre tervezett, de föl nem épített művei közül Lechner és kora építőművészete szempontjából is a Víztorony lett volna a legjelentősebb. Az idős mester élete utolsó évtizedében alig tervezett. A progresszív sajtó által támogatott Mesteriskolája sem valósulhatott meg. Kada Elek meghívta őt a kecskeméti művésztelep megnyitására, ahol új megbízások terve is fölmerült. Az egyik szemtanú, Herman Lipót így számol be erről: „Kecskemét, 1910. okt. 10. (...) az állomásról a város felé mentünk, Kada megmutatta, hova tervezi a víztoronnyal kombinált Rákóczi-emléket és a múzeumot, amelynek kivite45 Vámos Ferenc: Adatok Lechner Ödön ifjúkori működéséhez. Művészet, 1964. 9. sz. 11 —12. — A kecskeméti Rudolf lovassági laktanya egyik tervrajza 1886-os keltezéssel szerepelt a „Tervek és épületek" — Kecskemét építészete a századfordulón című kiállításon (Katona József Múzeum, 1982. június-július). — Vágó József említ egy másik tervet is: „ ... a kecskeméti elmegyógyintézetet annyi év óta még csak el sem kezdhette Lechner." (VÁGÓ József: Wagner és Lechner. A Ház, 1911. 3—4. sz. 365.) 46 Ághné Korompay Katalin i.m. Műemléki védelemre javasolt épületek jegyzéke.
