Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

építészeti arculatának fejlődését."

39 A kecskeméti Városháza a milliennum fényének emelésén és a közhivatalok elhelyezésén túlmutató funkciókat is betöltött és ma is betölt a városban: tágas helyiségeivel a művelődésre, a közművelődésre is lehetőséget teremt. Fölépültével megfelelő elhelyezést kap a város „leveles háza", a levéltár és a századfordulón nagy ütemben és kiváló művekkel gyarapodó könyvtár. (Ma már mindkét intézmény — időközben megyei funkciókat is fölvállalva — szűk helyen, komoly nehézséggel tudja csak ellátni a feladatát.) Itt nyer elhelyezést a Városi Múzeum

40 is, amely dinamikus gyarapodása révén hamarost az egyik legjelentősebb vidéki gyűjteménnyé fejlődik. (Önálló, csak múzeumi célra használható épületet csak 1924-ben kaptak a gyűjtemények a Vasútparkban.) Művészeti és kulturális téren, de az építőművészet vonatkozásában is valamiféle ciklikus fejlődés mutatkozik a tárgyalt korszakban. Először az 1890-es évek közepétől tartó néhány évben figyelhettünk meg ugrásszerű változást a korábbiakhoz képest, majd ez első világháborút közvetlenül megelőző jó fél évtizedben tapasztalhattunk nagyobb fellendülést. Természetesen mindkét esetben a város gazdasági körülményei, a gazdasági mutatók tekintetében is ezek a legjobb évek. Kulturális területről véve a példát: még a millenniummal függ össze az a terv is, mely szerint a Város Törvényehatósági Bizottsága elhatározta, hogy „ ... a honfoglalás 1000-ik évfordulójára Kecskemét múltja és jelene című monográfiát ad ki."

41 A bevezetőt tartalmazó első kötet 1896-ban megjelent, de a második (Kecskemét múltja) és a harmadik kötetet (Kecskemét jelene) már nem tudták kinyomtatni. A szerkesztéssel megbízott ifj. Bagi László főjegyző még 1914. május 8-án is a Városi Tanács elé viszi a könyvkiadást, de ekkor is eredménytelenül 42 Korszakunkban jelentős mértékben fejlődött Kecskeméten az iskoláztatás, sokat tettek a tanyai iskolák fejlesztéséért is. 1885-ben 10 pusztai iskola létesült. Az 1898/99-es tanévben a pusztai iskolákba járók száma fölülmúlta a belterületiekét.

43 A századfordulón működött Kecskeméten református főiskola, piarista gimnázium, állami főreáliskola,39 Magyar művészet 1890—1919 I. k. Szerk.: Németh Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 63. 40 „Kecskemét város th. bizottsági közgyűlése 1898. november 10-én városi múzeum és könyvtár létersítésére 8000 forintot, fenntartására évi 500 forintot szavazott meg s egyúttal állami segélyt kért." Szilády Károly fogalmazványából, 1902. Bács-Kiskun Megyei Levéltár (ezentúl BKML), múzeum és könyvtár vegyes iratai (a továbbiakban: Vegyes iratok), 1902. 41 Kecskemét város th. bizottsága 1895. évi január 16-i 9/kgy. sz. alatti határozata. A megírandó mű tervezetét részletesen ismertette: Kecskemét, 1896. június 14. 42 32785/1913. sz. felzet dr. Szilády Károly múzeum- és könyvtárigazgatónak. BKML, vegyes iratok, 1914. 43 V.ö. PÁSTHY Károly: Kecskemét közoktatásügye a múltban és jelenben. Kecskemét, 1899.; SZAPPANOS Károly: Kecskemét városának rövid ismertetése. Kecskemét, 1930.