Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

ző években is működött 177 , bár már 1914/15 telén minden korábbi előadója a harctéren volt. 178 A munkásgimnáziumon kívül még jónéhány szabadoktatási forma élt a városban, ezek működéséről azonban csak igen kevés adatunk van. A Mun­kásegyetem (Szabadoktatási Tanfolyam) létét egy 1917-es adat bizonyítja, ami ugyanakkor azt is igazolni látszik, hogy a munkásegyetem, mint az egész lakossághoz szóló oktatási forma már a korábbi években is működött Kecs­keméten. A keretében tartott előadásokon, amelyeket jogakadémiai, gimná­ziumi és főreáliskolai tanárok tartottak, aktuális kérdésekkel foglalkoz­tak. 179 Az SZDP helyi csoportja szervezte az ipari munkások szabadoktatá­sát. Az itteni előadások szociális kérdésekre vonatkoztak. 180 Az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervei által szervezett előadások is hasonló témában mozogtak. 180 A középosztálybeliek szabadoktatása az ún. szabad lyceális előadások keretében folyt. 182 A fentebb elmondottakból nyilvánvaló, hogy a közoktatás területén a város szerepe meghatározó volt. Az oktatási intézmények többségét a város tartotta fent, de a nem községi jellegűek sem voltak egészen függetlenek tőle. Az állami iskolák közül csupán a vincellériskola létrehozásában nem volt közvetlen szerepe. A reáliskola a VKM-mel kötött szerződése eredményeként jött létre, a polgári leányiskola községi iskolából lett államivá, a földművesis­kola is községi iskolából alakult. A nagy múltú egyházi gimnáziumokat a válságos helyzetekben anyagi erejével segítette és lényegében a jogakadémia is neki köszönheti a fennmaradását. A tömegkultúra alakításában meghatározó az elemi iskolák szerepe. Ezen a területen a 80-as években dinamikus fejlődés kezdődött. Lestár Péter polgármester joggal mondhatta, hogy: „Ha magunk viskókban lakunk is, iskoláinkat palotákban helyezzük el". 183 A lendület azonban hamar megtört, az iskolaépítés a századforduló után nem folytatódott. A városban nem volt elegendő iskola, emiatt a tankötelesek egy része eleve kiszorult az iskolapad­ból. 1880-ban, amikor a nagy iskolaépítkezések elkezdődtek, a város 7 éven felüli népességének 54,3%-a tudott írni-olvasni, 184 míg 1920-ban a 6 éven 177 Ua. 1917. május 13. 2. 1. és 1917. november 4. 2. 1. 178 Ua. 1914. november 15. 2. 1. 179 Ua. 1917. január 14. 3. 1. 180 DÉRI: i. m. 79. 1. 181 Ua. 82. 1. 182 Ua. 67. 1. 183 Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye. Szerk.: Borovsz­ky Samu. Bp. é. n. II. k. 342. 1. » 184 A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Bp. Athenaeum, 1882. 235. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents