Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

ző években is működött

177

, bár már 1914/15 telén minden korábbi előadója a harctéren volt.

178 A munkásgimnáziumon kívül még jónéhány szabadoktatási forma élt a városban, ezek működéséről azonban csak igen kevés adatunk van. A Munkásegyetem (Szabadoktatási Tanfolyam) létét egy 1917-es adat bizonyítja, ami ugyanakkor azt is igazolni látszik, hogy a munkásegyetem, mint az egész lakossághoz szóló oktatási forma már a korábbi években is működött Kecskeméten. A keretében tartott előadásokon, amelyeket jogakadémiai, gimnáziumi és főreáliskolai tanárok tartottak, aktuális kérdésekkel foglalkoztak.

179 Az SZDP helyi csoportja szervezte az ipari munkások szabadoktatását. Az itteni előadások szociális kérdésekre vonatkoztak.

180 Az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervei által szervezett előadások is hasonló témában mozogtak.

180 A középosztálybeliek szabadoktatása az ún. szabad lyceális előadások keretében folyt.

182 A fentebb elmondottakból nyilvánvaló, hogy a közoktatás területén a város szerepe meghatározó volt. Az oktatási intézmények többségét a város tartotta fent, de a nem községi jellegűek sem voltak egészen függetlenek tőle. Az állami iskolák közül csupán a vincellériskola létrehozásában nem volt közvetlen szerepe. A reáliskola a VKM-mel kötött szerződése eredményeként jött létre, a polgári leányiskola községi iskolából lett államivá, a földművesiskola is községi iskolából alakult. A nagy múltú egyházi gimnáziumokat a válságos helyzetekben anyagi erejével segítette és lényegében a jogakadémia is neki köszönheti a fennmaradását. A tömegkultúra alakításában meghatározó az elemi iskolák szerepe. Ezen a területen a 80-as években dinamikus fejlődés kezdődött. Lestár Péter polgármester joggal mondhatta, hogy: „Ha magunk viskókban lakunk is, iskoláinkat palotákban helyezzük el".

183 A lendület azonban hamar megtört, az iskolaépítés a századforduló után nem folytatódott. A városban nem volt elegendő iskola, emiatt a tankötelesek egy része eleve kiszorult az iskolapadból. 1880-ban, amikor a nagy iskolaépítkezések elkezdődtek, a város 7 éven felüli népességének 54,3%-a tudott írni-olvasni,

184 míg 1920-ban a 6 éven 177 Ua. 1917. május 13. 2. 1. és 1917. november 4. 2. 1. 178 Ua. 1914. november 15. 2. 1. 179 Ua. 1917. január 14. 3. 1. 180 DÉRI: i. m. 79. 1. 181 Ua. 82. 1. 182 Ua. 67. 1. 183 Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. é. n. II. k. 342. 1. » 184 A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Bp. Athenaeum, 1882. 235. 1.