Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
érkezvén, legottan megállottak [. . .] Ez [a verbuválás] igy megesvén, ékes verbung nóta meg vonattatott [.. .]" 109 Kecskemét történetének versbeszedője, Szokolay Hártó János és a jegyzeteket készítő Tomori-Szabó Sándor a java verbunkos korról a reformkor ideológiáját mutató módon adnak hírt. Szokolay Hártó várostörténeti versezetének már az ókori eseményeket, a szőlő idetelepítését taglaló részénél saját korához téved; szavait a jegyzet bőségesen meg is magyarázza: „Nálunk magyaroknál még ma is a' konok Márs és Bachus urak válhatlan rokonok, S útszáinkon sokszor haljuk hogy a' borzó Csoportok közt tánczol a' pajkos toborzó! i) Toborzó vagy Táborozó névvel nevezték ős apáink a' hadra menő vitézek tánczát. Ma igy nevezik a' németesen ugy mondatott Werbungost, t. i. azon nyalka sinóros ruhás, csörgő sarkantyús, lobogó sárgaveres tarka zsebkendős gyaloghuszárt, ki egyik markában félig kiivott boros butelliával, másikban a' czifra káromkodásokhoz és rakontzátlan versekhez pattogtatásra szorított ujjakkal ujjongatja a' bámész pimaszok szőrös füleikbe a' katonai gyöngy élet' hangos dicséretét. Igy kerül lépre az ostoba madár, mellyet nem érett megfontolás, nem kellő hon szeretet, és nem dicséretesen föllobbant hősi hevület: de a' madarász' édesen hangicsáló sípja visz pompás fogságra. Én azt óhajtanám, hogy először ne bódulás és ámulás csalná, utóbb ne kényszerítés hajtaná honért viselendő fegyverhez a' hon gyermekeit; hanem sziveikben lángoló honszeretet, és annak megértése hogy kedves honunkat védeni éltünk feláldozásával is tartozunk." 110 Többek között a verbunkosról, a magyar táncról is tudósít néhány dalszöveg erejéig az a Dallos Könyvecske, melyet 1837-ben a református kollégium egyik diákja, a később Petőfi köréhez tartozó Bacsó János állított össze. A IX lk Dali-ként lejegyzett töredék az „Áll a Verbunk tánczoljunk s a' t. Fojtatása", s a magyar tánc elsőbbségét hirdeti a népek táncai között: „6. Azt mondják hogy magyarul Nagy kompániába Nem tánczolnak nem is áll Rá a' Magyar lába, — 109 Magyar Kurir. Bécs, 1794. február 7. 173—176. o. Legány Dezső szíves közlése. 110 SZOKOLAY-HÁRTÓ 27. és 32. o.
