Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

hez.

145 Ennek megfelelően a város vállalta, hogy viseli a megszervezendő három új tanári állás költségeit. Ennek fejében, mint társfenntartó, helyet kért a jogakadémiát irányítani hivatott jogakadémiai tanácsban.

146 A tanács 20 tagú volt, amelyből 8 helyet kért és kapott a város.

147 A VKM az 1875. május 19-én kelt 12 917. számú rendeletével az intézetet teljes jog- és államtudományi karrá nyilvánította.

148 1880-ban ismét veszélybe került a jogakadémia léte. A ref. egyháztanács az anyagi nehézségeire hivatkozva közölte, hogy nem tudja előteremteni az intézet fenntartási költségeinek ráeső részét, és a város segítségét kérte. A th. bizottság biztosította az egyházat, hogy kész hozzájárulni a fenntartási költségekhez, mert a jogakadémia a város előrehaladásának egyik fő tényezője. Ennek jegyében egy újabb tanári állás szervezési költségeit vállalta.

149 A gond azonban ezzel nem oldódott meg. A ref. egyháztanács az egyházkerületet, a másik társfenntartót is megkereste az ügyben, és a jogakadémia megszüntetését szorgalmazta. Az egyházkerület úgy foglalt állást, hogy ha a város hozzájárul az intézmény feloszlatásához, ő sem fogja ellenezni. A th. bizottság ez alkalommal is kiállt a jogakadémia fenntartása mellett.

150 Hasonló válsághelyzetek a későbbiekben nem zavarták a jogakadémia működését. A városnak tagadhatatlan érdemei vannak a fennmaradásában, az idők során pedig a fenntartási költségek egyre nagyobb részét vállalta át az egyháztól. Az 1897/98-as tanévben pl. az intézmény fenntartási költsége 18 252 forint volt, amelyből több mint 10 ezer a városi pénztárból származott.

151 A ref. jogakadémiának tekintélyes, a jogelődeitől örökölt szakkönyvtára volt, amelynek állománya a századfordulón meghaladta a 8000 kötetet.

152 Felnőttoktatás A közoktatásról szóló fejezetbe vontuk az iskolán kívüli népmüvelés területén tett próbálkozásokat és elért eredményeket. Tehettük ezt azért, mert e törekvések megvalósulásának színterei az iskolák voltak, a megvalósítói pedig csaknem kivétel nélkül a tanárok közül kerültek ki. 145 Kgy. jkv. 260/1874. 146 Ua. 339/1874. 147 Ua. 300/1875. 148 Ua. 500/1875. 149 Ua. 169/1880. 150 Ua. 209/1882. 151 PÁSTHYá. m. 123—124. 1. 152 A Kecskeméti áll. segélyezett Evang. Reform. Főgimnázium értesítője azl901—1902-ik iskolai évről. Kecskemét, 1902. 60. 1.