Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

Ersébeti M. Ferentz lett a rektor. Fizetését a következő évben 100 forintra emelték, s az őszi „kéregetéskor" 46 akó bort is kapott.

14 Ugyancsak a debreceni szellemet hozta magával Szék Udvari János, aki 1707-ben szegődött a kecskeméti iskolához. Debrecenben 1700. május 1-én lett „nagyobb deák". „Oskolai bizonyság leveléből" idézzük: „propter vero aptitudinem ad gravis munia, Servientum Decanus, Collega, Cantor, unanimi Amicorum notroque consensu constitutu est [.. .]"

15 Zenei és költői hajlamait rövid élete alatt (1709-ben Kecskeméten halt meg pestisben) meggyőzően bizonyította. 1707. április 3-án rác martalócok felégették a várost, sok embert megöltek, másokat rabságba hurcoltak, az állatokat elhajtották. A tragikus eseményekről Székudvari János részletező krónikát írt Sűrű Sirhalmokkal rakott Jaj-Halom címmel, „akarván lenni Historicus [...] a' Verseknek fejében ezeket a' Jaj-szókat befoglalván: Siralmokkal rakott Sir-halmokon álló Siró jó Kecskemét Város sok jajt és baj szólló Mert te káros vagy, melly valál áros, És rivó a' Rácz miatt lettél romlott Város így irta le Székudvari János." Ezután kezdődik a voltaképpeni krónika „Ad Notam: Meggyászolhatatlan siralmas állapot etc." Scythiából régen származott maradvány, Ékes jó bőv földre hozott szép oltovány, Miért sovány lettél 's illy halovány De miért van benned nagy irtovány? [ ] 14 Uo. 54—55. o. 15 Uo. 57. o.