Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

részének „botladozó" életéről, a pedagógusokról, oktatási kísérletekről és némely tantestület mérgező légköréről... A Tanyai környezet szubjektív közművelődési sajátosságaira mutat rá Hatvani Dániel a júliusi összeállításban: „A tanyasi parasztember kultúrája közvetlenül a termelésből nő ki, azzal alkot szerves egységet. Ez a legfőbb alapelem, amelyet még elődei hoztak magukkal az ország bármely vidékéről. Ezért van az, hogy a tanyasiak ösztönösen vonzódnak a népi kultúra produktumaihoz: egy-egy menyecskekórus vagy citeraegyüttes több emberi üzenetet közvetít számukra, mint a Nemzeti Színház bármely előadása".

30 A hasonlat helyénvalósága persze erősen vitatható: a tülökfaragás, no meg a babonák zárt világa egyszer s mindenkorra eltűnőben van. A tanyasi fiatalok is mind számosabban nyitnak ablakot a nagyvilágra. Nem titok ez a folyóirat előtt sem, hiszen egyre több teret ad a paraszti életformán túltekintő elemzéseknek. 2. Felhívások nyomán A tematikai bővülés módszerbeli változásokkal járt együtt, amelyek kollektívabbá és tudatosabbá tették a munkát. Fülöpszállás egészének föltérképezésére és a fiatal írókkal való kapcsolat erősítésére szociográfiai felhívást hirdetett meg a szerkesztőség a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságával együtt. Öten gyűjtöttek megfigyeléseket, véleményeket, dokumentumokat egy hónapon át a kiskunsági községben. A tényirodalom jelenlétét erősítették a Forrás és a Duna-Tisza közi írócsoport szervezésében két-három évente életrehívott szociográfia eszmecserék is. Először 1971-ben rendeztek ilyen tanácskozást Kecskeméten a szociográfia és a társadalom, illetve a politika kapcsolatáról. Sokkal többen jöttek el 1974-ben az ország különböző részéből a Magyarország felfedezése című könyvsorozat vitájára. Két év múlva Erdei Ferenc életművéhez kapcsolódott a találkozó. Egyetérthetünk a szervezőkkel, akik szerint a rangos előadógárda méltó volt a célhoz, az életmű körüli vita elkezdéséhez. A továbbiakban az ünnepélyes, reprezentatív jelleg helyett a munkaértekezlet-szerű, „gyakorlatiasabb és oldottabb szint" visszaállítását tűzték ki egyik feladatul. Ösztönző és eleve orientáló felhívásokkal, elméletileg tisztázó konferenciákkal és mozgósító pályázatokkal egészült ki a szerkesztőség munkatársakat, műveket toborzó eszköztára. Mindehhez partnerekre kellett találni. A Forrás és a Kecskeméti Katona József Színház példája bizonyítja, hogy nem szük30 Forrás. 1979. 7. sz. 52. old. 19 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 289