Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában
átvállalta az egyháztól az elemi iskolákra fordított kiadásai egy részét. Csak így vált lehetővé, hogy a Thun-reformban előírt fejlesztéseket megvalósítsa az egyháztanács. 122 A városi beavatkozás sikeres volt, az iskola 1859-től nyolcosztályos főgimnáziumként működött. 123 A gimnázium az 1862/63-as tanévtől kapott nyilvánossági jogot, ebben az évben került sor első alkalommal az érettségi vizsgák megtartására is. 124 1884-től működött a gimnáziumban önképzőkör, amely az 1882-ben alakult szavalókörből nőtt ki. 125 Az iskolakönyvtár állománya a századfordulón meghaladta a 7000 kötetet. Ugyanekkor több száz darabból álló éremgyűjteménye is volt. 126 Angolkisasszonyok leánygimnáziuma A rk. egyház e másik középiskolája a korszak végén, 1917-ben kezdte meg a működését. 127 Ref. gimnázium A kecskeméti ref. kollégium a XVII. század elejétől működött. Az 1850-es évek elején a rk. gimnáziumhoz hasonlóan hatosztályos nagygimnáziumból négyosztályos algimnáziummá süllyedt, de már 1856-tól mint nyolcosztályos főgimnázium működött, részben a város által nyújtott anyagi segítség eredményeként. A tanulóinak száma ekkor 127 volt. 128 A gimnáziumhoz 1831ben szerveztek filozófiai tanfolyamot 129 , 1836-ban vezették be a jog tanítását. 130 Innen vált le 1851-ben a ref. teológiai intézet 131 , amely 1860-ig működött. 132 A gimnáziumban 1842-ben műkedvelő társaság alakult, amelynek tagjai a filozófiai, teológiai és jogi tanfolyam hallgatói közül kerültek ki. 1858-ban alakult meg az ifjúsági önképzőtársulat, amelyben a gimnázium felső négy osztályának tanulói az irodalomtanár vezetésével értekezéseket és verseket írtak, fordítottak, verseket mondtak. A társulatnak volt olvasószobája, kiad122 Ua. 90—92. 1. 123 Adattár 42. 1. 124 PÁSTHY: i. m. 93—94. 1. 125 Ua. 98.1. 126 Ua. 100—101. 1. 127 Adattár 43. 1. 128 PÁSTHY: i. m. 70—72. 1. 129 Ua. 76. 1. 130 Ua. 118. 1. 131 Ua. 77. 1. 132 Ua. 116. 1.
