Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

egészére figyelő olvasót. Igaz, ez aligha választható el a valóságfeltárás kockázatától. Hatvani Dániel főszerkesztő a Petőfi Népében megjelent egyik cikke, a Szociográfia a Forrásban című írás így reagált a kételyekre: „A Forrás 1969-es indulásától kezdve eljegyezte magát a szociográfiával. Nemcsak a műfajjal, hanem a valóságfeltárás igényével, szenvedélyével. . . Annál is inkább, mert — és ez a másik fontos tényező — a politika és gazdasági vezetés igényelte, ösztönözte a valóságfeltáró irodalmat, mint ahogyan jelenleg is ezt teszi. Ez döntően hozzájárult ahhoz, hogy a Forrás a szociográfia egyik fontos hazai műhelyévé váljék. A támogatásban az a felismerés is munkál, hogy a politikai és gazdasági döntések nem nélkülözhetik a valóságos helyzet, a jelenségfolyamatok alapos és átfogó ismeretét, legyenek azok akár szívderítőek, akár kellemetlenek".

20 Óhatatlanul fölvetődött a másik kérdés: jó időben tűzte-e zászlajára a szerkesztőség a szociográfia művelését? Hiszen épp az ilyen írások száma csökkent, és a minőséget is kifogások érték. „Erre majd csak a valamikori irodalomtörténet válaszolhat. A valóságirodalom fogalmába tartozó írások tényleg nem szaporodnak olyan ütemben, mint szeretnénk. De örvendetesen gyarapodnak a műfaj kérdéseit elemző tanulmányok, interjúk. Arra törekszünk, hogy ne csak az irodalom, hanem a róla való gondolkodás is helyet kapjon a lapszámainkban. A szociográfiát művelő szellemi kapacitást egyelőre nagymértékben leköti a Magyarország felfedezése című sorozat... A szociográfia műfajbeli kérdései tűnhetnek elavultnak a 70-es évek valóságigényéhez képest. Ha a múlt évtized kérdéseit tesszük fel ma, a válaszok is tegnapiak lesznek. A szociográfiának újra és újra meg kell tanulnia kérdezni" — nyilatkozott a főszerkesztő.

21 A Forrás törekvéseinek politikai fogadtatására igen jellemző egy interjú, amely az Élet és Irodalom című hetilapban jelent meg. A párt Bács-Kiskun megyei ideológiai titkára mondta a társadalmi jellegű felfedezések és döntések felelősségéről: „Bátorítást, erősítést is vártak a szociográfusok — jogosan. A mi politikánknak ugyanis egyáltalán nem célja, hogy elfeledje, vagy védje a disznóságokat. Annál inkább célunk, hogy lelepleződjék a tunyaság, kényelemszeretet, a hozzá nem értés ... A szociográfia hozzájárulhat ahhoz, hogy alaposabban megismerjük a változó társadalom egy-egy közösségét. Országszerte mind több például az olyan család, amelyben együtt élnek a munkások, 20 HATVANI Dániel: Szociográfia a Forrásban. Petőfi Népe. 1974. okt. 20. 21 HALÁSZ Ferenc: Eltökélt valóságközeliség. A Forrás alkotóműhelyében. (Hatvani Dániel főszerkesztő nyilatkozata). Petőfi Népe. 1977. ápr. 10. 5. p.