Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

Időközben a munkásság lesz a megye számbelileg is legfontosabb osztálya: a dolgozók 51,1 százalékát foglalja soraiba. Nagyobb részük a kisparaszti gazdaságokból kikerülő úgynevezett első generációs munkás. Életmódjukat és kulturális szokásaikat befolyásolja — a munkahelyi környezetben bekövetkezett javulás mellett — a mezőgazdasághoz való kötődés. A családok zöme vegyes foglalkozású s minden negyedik-ötödik ipari foglalkoztatott tanyán él. Bács-Kiskunban az átlagosnál alacsonyabb az iskolázottsági színvonal és a szakmai képzettség. Túl nagy a tudati, szemléleti és ízlésbeli különbség a fiatalok, a középnemzedék és az idősebbek között. A szövetkezeti parasztság kulturális érdeklődése nem független a falusi, tanyai lakóhelyek viszonyaitól — főleg a televízióra összpontosul. Az értelmiség száma és szerepe tovább nőtt. Ugyanakkor hiány van belőlük szinte minden pályán, fokozott az igénybevételük. Legnagyobb a pedagógusok aránya, csaknem azonos a műszaki, agrárértelmiségiek és a közgazdászok együttes száma, a többiek az egészségügy, az igazságügy, a közigazgatás és a közművelődés intézményeiben dolgoznak. Nagyobb részt városban, kisebb arányban falun és tanyán élnek. Egyik legfőbb gond változatlanul a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek javítása. Több pénz kellene — hangzik el gyakran különböző nyilatkozatokban. Ám a meglévő lehetőségeket — többek között a pénzöszszegeket — sem használják fel mindenütt a legcélszerűbben. A megyei pártbizottság ideológiai titkárának egy interjúban kifejtett véleménye szerint: már közhelyszámba megy, hogy a társadalom szinte valamennyi rétegében előfordulnak olyanok, akik — ha van is miben válogatniuk, ha gazdag is a kínálat, nagy is a választék — nem igénylik a művelődést. Emellett problémát okoz, hogy egyesek hajlamosak a számok bűvöletében élni, s csupán ezek alapján ítélik meg a közművelődés egészének eredményeit. Az ilyen szemlélet mellett könnyen elsikkad a tartalom, érték, az igazi hatás. Kiderül a Petőfi Népe beszélgetéséből az is, hogy az értelmiséget még nem sikerült megfelelő mértékben, eléggé hathatósan bekapcsolni a közművelődésbe. Ugyanez mondható el a felsőfokú intézményekről is, pedig figyelmet érdemlő tartalékok rejlenek szellemi energiáik mozgósításában.

5 2. Intézmények, művészeti műhelyek Az 1970-es évek elején Bács-Kiskunban a kulturálódás anyagi feltételeit tekintve a legelmaradottabb megyék közé tartozott. A közművelődés tartal5 Katanics Sándor nyilatkozata: „A határozat kiállta a gyakorlat próbáját", Petőfi Népe, 1978. dec. 16. (3. old.)