Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban
ségletek" 3 — a társadalmi rendszerektől és az időtől, kortól függően szerte a világon. Az 1970-es évek Magyarországán közös elemzésben mérte föl a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Kulturális Minisztérum a sajtó közművelődési feltételeit, illetve lehetőségeit. Az előterjesztést 1978. június 19-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az Országos Közművelődési Tanács. Eszerint a tömegközlési eszközök, köztük a sajtó „önmagában és egészében feltétlenül tényezője a közművelődésnek (is)". A kiinduló tétel három tapasztalati-politikai pilléren nyugszik: — A társadalmi nyilvánosság tömeghatású eszközét (és közegét) minden ízében áthatja a társadalom adott kultúrája: az anyagi termelés kulturáltsága, a szocialista demokrácia fejlettsége, stb. Ilyen alapokon befolyásol, motivál és nevel a sajtó, s ez egyúttal közművelődési funkciójának a legtágabb értelme is. — Mindezeknek megfelelően a sajtó tájékoztatáspolitikai szerepkört tölt be. Tevékenységét ilyen szempontból a közlemények tartalma, műfaji feldolgozása, a közlésmód leginkább optimális megválasztása, sőt a terjesztés kialakítása és alkalmazkodóképessége minősíti. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1977. szeptember 6-i határozata értelmében: „Alapvető politikai érdekünk, hogy a közvélemény minden lényeges eseményről időben, pontosan értesüljön. Ezért a megbízható, gyors, az összefüggéseket bemutató tájékoztatás minden terület, szerv és vezető politikai kötelessége ... Időszakonként a társadalmi élet néhány területéről — a legutóbbi években a kulturális, mindenekelőtt a művelődéspolitikai kérdésekről — adott tájékoztatás elmarad az igényektől". — Óriási jelentőségű a sajtó közvetlen kultúrahordozó és -közvetítő szerepe. A Központi Statisztikai Hivatal 1975-ös, 8600 személyt érintő reprezentatív felmérése szerint „a lakosság valamivel több, mint a fele kizárólag azokkal a kulturális eszközökkel él, amelyeket az otthon keretein belül érhet el". A községekben még magasabb, kétharmados azoknak az aránya, akik csupán az otthon föllelhető, karnyújtásnyira levő tévét, rádiót sajtót és könyvet veszik igénybe. Ezen belül is fokozza a megyei lapok jelentőségét, hogy — mint az Országos Közművelődési Tanács ülésén hangsúlyozták — azok mintegy 67%-a olyan olvasókhoz jut el, akik semmilyen más sajtóterméket nem forgatnak. Hazánk legnagyobb területű és a legnagyobb tanyavilágot felölelő megyéjében, a Duna—Tisza közi Bács-Kiskunban „különös" tényezőkkel is számolni kell.
