Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
működési engedélyt, amelyek a rendszer tömegkommunikációs szerkezetébe belefértek, vagyis, amelyek nem veszélyeztették az ország belső rendjének, közbiztonságának és külső politikájának érdekeit. Sajtórendelkezésekkel gondoskodott a kormányzat arról, hogy a polgári liberalizmus eszmekörébe eső törekvések gátak közé legyenek szorítva. Kiskunfélegyházán az ellenforradalom kezdetén az 1919. november 20-ig tartó román megszállás bénító hatása fogta vissza a helyi sajtót. Utána a városban és környékén dühöngő kegyetlen és véres fehérterror és helyi mártírjainak (Iványi Sándor, Héderi Antal, Némedi Varga Sándor, Mártonffy Ernő) szomorú emléke szabott irányt a még liberális újságírótollnak is. Az egységes kormánypárt létrehozásának politikailag bonyolult időszakában a rafinált központi mesterkedések hatása sokáig fékezte a helyi sajtó lehetséges tevékenységét. A változó helyzetben az újból megjelenő FH-FH az ellenzékiségből folyamatosan átvált a kormánypárt politikai érdekkörébe. A volt munkapárti F.KÖZL. tartózkodó és politikailag bizonytalan hetilappá válik. Csak a fehérterror végén jelenik meg revizionista hangulatú néven a CSONKAMAGYARORSZÁG, a Horthy-korsz&k kiskunfélegyházi sajtótörténetének ellenzéki hírlapja. Az egyidőben megjelenő 3 helyi újság egymáshoz való viszonyát olykor a személyeskedésig menő szembenállás jellemezte. A politikai rálicitálás és sértő hangnem főleg a választási kampányok idején napi jelenség volt hasábjaikon. A 30-as évek második felében a kormánypárt részekre szakadt, a szélsőjobboldal pozíciót nyert. Ennek hatása a sajtó különféle megszorításaiban is jelentkezett. 1939—1940-ben bevezetett előzetes cenzúra (8140/1939. M.E. r.) r majd a teljes cenzúra (5555/1940. M.E. r.) után nemsokára a politikai ellenzéki sajtót kikapcsolták és egyetlen átszervezett kormánypárti helyi lappal — most már versenytárs és bíráló nélkül — folyamatosan erősödött a rendszer fasizálódó, háborút előkészítő hangja. Az FH e FH címfejéből 1919. január 5-én elhagyta az „ egyesült " szót. A „FÉLEGYHÁZI HÍRLAP FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ" így tehát régi nevén, a régi formában, folytatólagos lapszámozással jelent meg ismét 1919. augusztus 14-én. A kiadótulajdonos Vesszősi József fiatalított hírlapíró, szerkesztő-gárdáját továbbra is együtt tartotta, sőt lapjához csatlakoztatta az ellenzéki dr. Horváth Zoltánt, a helyi Nemzeti Tanács volt elnökét is, aki pillanatnyilag „ párton kívül álló " volt. Az ő neve és szerepe jelzi, hogy a lap egyelőre régi ellenzéki politikai elveit vallja. Mint egyetlen helyi hírlap az év folyamán naponta jelent meg. 1920. június 6-tól visszatért a vasárnaponkénti megjelenésre. 1919—1920-ban az FH — FH az elmúlt forradalmi időszak eseményeit,
