Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
1918. november 17-én jött létre. 57 A meglévő pártok közül legnagyobb tömegbefolyással az ellenzéki Függetlenségi Párt rendelkezett, de vezetőszerepéből a Nemzeti Munkapárt hatalmi eszközökkel kiszorította. A munkapártiaknak, a mungóknak viszont nem volt tömegük. Az 1918 nyarán bekövetkezett katonai összeomlás, a központi hatalmak veresége erősítette a forradalmi helyzetet. 1918. október 18-án dr. Horváth Zoltán 58 „1848 és 1867" című vezércikkében az FH e FH-ban írja, hogy hazánk nagy pere eldőlt. Ausztria széthullott. A 67-eseknek be kell látniuk, hogy „nem mi függetlenségiek", hanem ők jártak helytelen úton! 59 Ha belátják tévedésüket, akkor csatlakozhatnak az önálló Magyarország megszületésén bábáskodókhoz, ez a béketárgyalás előtt álló magyar nép érdeke. A polgári forradalom győzelmének egyes állomásairól, a félegyházi nép lelkes hangulatáról színes tudósításokben számoltak be a helyi hírlapok október 31. után [...] „Mintha 48 támadott volna fel, forrong az emberi szellem [. . .]" — kommentálta a forradalom győzelmét követő eseményeket az FH e FH. 60 A megalakult helyi Nemzeti Tanács a jövőbeni államforma kérdésében egyhangú igennel a köztársaság mellett szavazott. A nyilatkozatot a helyi sajtó közzétette. 61 A forradalom további menetének kibontakozásáról rendszeresen tájékoztatást adott a helyi sajtó. A kiskunfélegyházi Szociáldemokrata Párt programjáról — kritika nélkül — ismertetést közölt. Az F. KÖZL. néhány lényegesnek tartott kérdést a programból kiemelt: [. . .] „célunk a rend és a munka, nem pedig a rendzavarás; [.. .] mi nem azonosítjuk magunkat a kommunistákkal, tiszteljük a magántulajdont; [. ..] nincs szükség, hogy a munkásság erőszakhoz folyamodjon, most már törvényes úton, a szociáldemokrata párt zászlója alatt kivívhatja jogos kívánságát [. . .]" 62 57 F. KÖZL. XVII. évf. 48. sz. 1918. november 24. „A szociáldemokrata párt megalakulása" 58 Dr. HORVÁTH Zoltán (Újvidék, 1881. — Dachau, 1945. február 26.): ügyvéd, újságíró. Újvidékről 1906-ban került Félegyházára s ügyvédi irodát nyitott. Dr. Holló Lajos halála után (1918.) Félegyházán a függetlenségi politika kiemelkedő személyisége lett. 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács elnöke. A Horthy-korszakban ellenzéki programmal két ciklusban (1922— 1926; 1935—1939) Félegyháza országgyűlési képviselője. Helyi hírlapjában, a Csonkamagyarországban jelentős publicista tevékenységet folytatott. 1945-ben Dachauban mártírhalált szenvedett. 59 FH e FH XXXVL—XXIV. évf. 42. sz. 1918. október 18. „1848 és 1867" (vezércikk) 60 FH e FH XXXVL—XXIV. évf. 45. sz. 1918. november 10. „Újjászületés" vezércikkben a szerkesztőség méltatja a történelmi eseményt. „Egy hét eseményei"-ben a polgári demokratikus forradalom eseményeit írja le röviden és bemutatja a helyi Nemzeti Tanácsot. 61 F. KÖZL. XVII. évf. 46. sz. 1918. november 17. Nyilatkozat 62 F. KÖZL. XVII. évf. 52. sz. 1918. december 29. „A Szociáldemokrata Párt nagygyűlése"
